Az ausztriai Ruszton, a Fertő tó menti városban nemzetközi Borakadémia működik télen-nyáron, ahová a hallgatók a világ minden tájáról érkeznek. Pont egy éve írták alá az ausztriai Ruszt Szabad Város és Tokaj partnervárosi szerződést. Már az aláírás alkalmával is számos gesztus tettek a házigazdák a tokajiaknak. Elhelyezték a város főterén, Tokaj bronzba öntött címerét, felette a tokaji lobogóval.
Az egyéves évforduló alkalmával a Városi Múzeum alatti pincét újították fel, külön tokaji pavilont helyeztek el a pince leglátványosabb helyén, azaz a turista el sem kerülheti a tokaji borokat.
Imádom Rusztot ezt a pici ékszerdobozt, a minta települést az idegenforgalom egyik komoly, sajnos ma odaáti városát, a határ másik oldalán. Egykori legnyugatibb hazai borvidékünk boros települését, ahol aszú bort is készítettek- ma is készítenek.
Visszatérő fotózó vendég vagyok már 3 alkalommal jártam e kisvárosban, a gólyák és a bor városában. Igazán vonzó reneszánsz- barokk belváros kicsi utcákkal, gótikus templomokkal, hatalmas főtérrel rengeteg bicikliző, bort fogyasztó turistával. (lásd bővebben a fotókat a bagyinszki.eu honlapon)
Azért a lényeg a bor és a borakadémia ahol presztízs és szakmai érdek a jelenlét, ide el kell jönni – a képzésen a szakmai grémiumnak részt kell venni, az oklevelet meg kell szerezni – pedig ez nem olcsó mulatság….
A műemlék épület, az intézmény a város keleti részén közel a tó partján található.
Komoly rangja van, jönnek az érdeklődők, a szakemberek, a bort jobban megismerni vágyó közönség. Az itt megszerzett tudás és kapcsolat kamatozik.
Jövetben érdemes megállni és megtekinteni a pár km- re lévő kastélycsodát Kismartonban. Hazánk történetének, kultúrájának fontos állomása a hatalmas kismartoni Eszterházy kastély reneszánsz-barokk- klasszicista épületegyüttes. Kismarton és Ruszt Sopronból gépkocsival 15 perc alatt, kerékpárral 35 perc alatt elérhető.
Forrás: Bagyinszki Zoltán
Magyarország egyik legrégibb történelmi hagyományokkal büszkélkedő borvidéke. A kelták és az ókori Róma által teremtett szőlő- és borkultúra volt az alapja a Soproni borvidék szőlőtermesztésének, borkészítésének. Már a XIV. század elején Magyarország legjelentősebb borvidékei között tartották számon, melynek kereskedelmi kapcsolatai messze túlnyúltak az ország határain. A XIX. századtól a poncichterek, a német ajkú gazdák messze földön híressé tették a soproni bort. A városra jellemző, hogy más borvidékekkel ellentétben a pincéket nem a szőlőkbe, hanem a városban, saját házaik alá építették. Ez akkoriban nem csak kiváltságot, de nagyobb biztonságot, védelmet jelentett a termelőnek.
Forrás: soproniborvidek.hu
A 2007-ben Európa Kulturális Falujának megválasztott, Baranya megyei Palkonya a Dél-Dunántúlon, Pécstől mintegy 30 km-re a Villányi borvidéken található. A 370 fős falu a Villány-Siklósi Borút tagjaként a baranyai borturizmus és a falusi turizmus egyik fontos állomása.
A XVII. században betelepült svábok hagyományainak legszebb emlékei a falu végén lévő, domboldalon sorakozó pincék. A műemlék pincefalu 53 présházból áll, amelyeket a XIX. század elején kezdtek el építeni. Az egységes stílust képviselő, fehérre meszelt házacskák igen megnyerő látványt nyújtanak.
Forrás: pincefalvak.hu
A Magyar Bor Akadémia 2012. évi “Bortermelője Magyarországon” cím birtokosa Áts Károly Mád, Royal Tokaji Borászati Zrt.
A “csodát alkotó” szakember és birodalma, a fotók 2012. év őszén készültek a Tokaj – Hegyaljai Borvidéken.
(az első három borász: Áts Károly – Tokaj, Borbély Tamás – Badacsony, Dúzsi Tamás – Szekszárd)
Kedves barátom – Tisztelt “Borbarát”!
Ismét közeledik a Szilveszter, ennek apropóján 3 írást ajánlok szíves figyelmébe.
Tízparancsolat Borivóknak, Borhamisítási ítélet, Pincevers,
Mind tartalmában – formájában, mind történelmi hűségében érdemes a figyelemre. Megszívlelendő gondolatokkal, több mint 100 éves nyomtatványok. - Egy falfirka, amely valószínű pár pohár bor után került a Balaton- Felvidék egyik pincéjének falára. - Egy hatósági nyomtatvány amely ma is aktuális ( VOLNA ) szerintem ilyet kevesen láttunk még. - Egy tanácsokkal teli emléklap borivók számára, 11 pontban. Észrevettem, rögzítettem, közreadtam, mindenkinek hasznos ismeretszerzést, jó szórakozást kívánok hozzá:
Bagyinszki Zoltán
Jól ismerem Bagyinszki Zoltánt. Ha egy témához kell tíz kép, akkor duzzog, hogy az sok, hogy nem biztos, hogy megfelelő időjárás lesz, meg nem is lehet olyan gyorsan elkészíteni, ideje sincs elég, meg még ezer érv …… aztán a megbeszélt időpont előtt elküld tíz helyett harminc nagyszerű képet.
Ilyesmi előtt állunk most is. Boros témájú honlapot tervez, de biztosan ez is több lesz a címben ígérteknél. Hiszen most, amikor a Corvina kiadó 2013-ban megjelenő útikönyvén dolgozunk együtt, amit én írok és ő készíti a fényképeket hozzá, szóval most sem csak a pincészeteket és borászatokat fotózza, hanem mindent, ami még a környék természeti és kulturális értékeit jelentheti. Kértem képet a pincéről és a borászról, kaptam képet ezen kívül a borvidékről, a tájról, a keresztről a szőlőben, a szőlőfürtön átvilágító napsugarakról, meg a környék présházairól stb. stb.
A pedagógus és népművelő mindig előbújik a fotográfus mögül. A jó borokra való figyelem felkeltés mellett nem nehéz megjósolnom, hogy annak ellenére, hogy mindig a borok és a pincék lesznek a középpontban, ott lesz a teljes (borászati szakkifejezésnél maradva) terroir is. Mert mitől egyedi egy bor? Elsősorban a vidék klimatikus és talaj adottságaitól, de az ott élő emberek borászati és gasztronómiai tudásától is. Nincs kétségem, hogy ez utóbbiak is bemutatásra fognak kerülni. Meggyőződésem, hogy a sok szaklap és folyóirat mellett helye van egy olyan nívós, internetes honlapnak is, ahol a bor, a pince, a szőlőskert, a táj, az ember, az ember alkotta művészeti értékek, mind megférnek egymás mellett Bagyinszki Zoltán képein.
Zoli, sok látogatót és sikert kívánok a honlaphoz.
Baráti üdvözlettel: Bede Béla
Belső késztetésem volt, – ezt a boros, képorientált honlapot muszáj volt megcsinálnom. Őszintén, örömmel tettem.
Bagyinszki Zoltán vagyok, Magyarországon – Gyula városában élek, a szeretnivaló kisvárosban ahol sajnos csak múltja van a bornak.
Szerencsésnek mondhatom magam- közhely, de a munka és a hobby nálam egyet jelent, ráadásul a családom, gyermekeim is tolerálják, támogatják, segítik dolgaimat- köszönöm Nekik!
Közel 20 éve kezdtem az aktív fotózást, publikálást 100 feletti alkalommal volt kiállításom Budapesten és Magyarország egy – egy városában, továbbá Romániában, Belgiumban, Szlovákiában, Jugoszláviában, Franciaországban, az Amerikai Egyesült Államokban és Lengyelországban. Legutóbbi kiállításom a hazai német-sváb pincék, borászok munkáját, eredményeit, pincekultúráját mutatta be.
A 2009. évben a kulturális miniszter Wlassics Gyula díjjal ismerte el több évtizedes közművelődési tevékenységem. 1998-tól folyamatosan készülnek a könyvek, albumok, DVD-k, szervezem az előadásokat, kiállításokat – népszerűsítve ezzel hazánk kultúráját, valódi értékeit, borkultúráját.
Lásd előző honlapom www.bagyinszki.eu e tartalmas digitális archívumot is tisztelettel ajánlom megtekintésre, ezt már 270.000 látogató megtette!
Sikeres évezredet zártam, illetve nyitottam, hiszen 30 könyv szerzője, társszerzője lehettem. Folyamatosan kattog a fényképezőgépem,” jelzem a félúton már túlvagyok……!” Most fejeztük be a Magyar borvidékek útikönyvének ( Bede Béla és Bagyinszki Zoltán- Corvina kiadó 2. sorozatkötet ) előkészítését- fölkerestem a 22 magyar borvidék fontosabb területeit, szőlőit,városait, pincesorait. Beleszerettem a témába – folytatom a bejárást hiszen óriási a terület, rengeteg az érdekesség. Képorientált formában- az ismeretterjesztés révén szeretném megörvendeztetni a téma kedvelőit.
www.borfókusz.hu / Bagyinszki fotókkal. Az új, most induló honlapom remélem másképpen – gazdag, állandóan bővülő, reprezentatív képanyaggal mutatja be borkultúránkat, egyenlőre magyarul.
Nem kíván szakmai dolgokba belegabalyodni, mélyebb ismertetőket vállalni azt tegyék a borászok a szakma ismerői. Én bemutatom azt amit, ahogyan láttam, amit észrevettem, ami ott akkor fontos volt számomra. Tehát Bagyinszki fotók segítségével fókuszálok a pincékre, a szőlőkre, a hazai borkultúrára. A mozgást , a kikapcsolódást, a jó bort, egészségükre kívánom, induljanak el és találkozzanak olyan remek emberekkel mint nekem sikerült, kóstoljanak olyan finom borokat itthon mint Én.
2012. Gyula, Bagyinszki Zoltán e boros honlap-szerkesztő fotográfusa
Nemzeti örökségünk, kastélyok a történelmi Magyarországról Publi City Kiadó Bp. 1998.
Kastélyok és paloták a történelmi Magyarországon Mikes Kiadó Bp. 1999.
Magyar építészet sorozat (1500 év a történelmi Magyarország területén) I-VI. kötet Kossuth Kiadó Bp. 2001- 2004.
Texas, a modern vadnyugat Euro Konsortium Rt., Gyula 2002.
Hévíz Tóth Kiadó, Debrecen 2004.
Gyula régen és ma sorozat könyvei Gyulai Évszázadok Alapítvány 2004.
100 Magyar vár és 100 Magyar kastély Tóth Kiadó, Debrecen 2005-06
Aggtelektől Wieliczkáig postakocsin a sóút mentén Tóth Kiadó, Debrecen 2005.
Bank építőművészet Magyarországon Kégl Miklós 2005.
Gyula régen és ma sorozat – 50 éves a Gyulai Várfürdő Gyulai Évszázadok Alapítvány, 2006.
Gyula és környéke útikalauz Hiszi Map Kft., Gyula 2008.
Alföldi szecesszió Tóth Kiadó, Debrecen 2008.
Magyarországi reneszánsz építészet Tóth Kiadó, Debrecen 2008.
Erdély sorozat – Tóth Kiadó, Debrecen 2010-12. 1. Erdélyi templomok 2. Erdélyi várak 3. Erdély természeti kincsei 4. Kincses Erdélyi városok: összesen 670 oldalon
Magyar szecessziós építészet – útikönyv Corvina Kiadó, Budapest 2012.
Előkészületben: MAGYAR BORVIDÉKEK ÚTIKÖNYV – 2013. tavaszára. Szerző: Bede Béla.
Párizs, Varsó, Brüsszel Magyar Házak kiállítótermei, USA, Texas, Fort Worth – Reneszánsz Hotel Erdély és Felvidék magyar városaiban. Sok-sok településen Magyarországon: Budapesten és Gyulán többször is.
Fontosabb kiállításaim témaköreiből: A történelmi Magyarország építőművészete Magyar várak és kastélyok, Végváraink Texas a modern vadnyugat Reneszánsz építészet Magyarországon Banképítészet Budapesten Görög kapuk – Rodoszról 50 éves a Gyulai Várfürdő Arad képekben Gyula, Németváros Erdély természetesen Félúton a szerző… Római Katolikus templomok Erkel Ferenc életpályája Zsolnay tetők vonzásában Német pincék Magyarországon
Az ember hordót döntő többségében – érdeklődő borivó turistaként, érthető módon csak kívülről látja! Talán kimondható: belülről egyben lévő bortárolót soha!
Ezen segít a fotós, mert a kíváncsisága okán és a technika- a vakufény segítségével a számítógépen már nagyobb méretben, remekül megtekintheti a hordó belsejét IS. Sőt, a részletek is kiválóan láthatóak.
Eddig ez nekem, mármint látó módon a betekintés a sötétbe 2 alkalommal sikerült – az “élményt” megosztom önökkel.
Láttam egyet a hordótemetőben, a Mátraaljai borvidéken a sok használaton kívüli hordók egyike, egy kisebb nyílás megengedte a kíváncsiskodást. A másik egy nagyobb hordó volt a Dél – Dunántúlon. Akkor ott sajnáltam a sok munkával készült, de már kiszolgált matuzsálemeket.
Alulról egy nyíláson bedugtam a kezem, jó mélyre, és többször villantottam.
Utólag megállapítom, szerintem festményeket húzhattam ki az ismeretlenből. A belső felső részen látható lyuk, ahonnan a bort kiszívják – belülről nézve – tök sötétben, ritka egyedi látvány volt. A másik a formagazdagság,a színvilág: mint egy modern festmény, kortárs műalkotás. Kép cím nélkül kategória!
A természet kreativitása segítségével a tölgyfán a gombák a belső életük -mikrovilág – segítségével igazi alkotóművészként tevékenykedtek!
AZ EGYKORI BOR, A LEVEGŐ, A NEDVESSÉG KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL FANTASZTIKUS KÉPI VILÁGOT EREDMÉNYEZETT, LÁSD A KÉPEKEN.
Lelkesedem, holott ez egy negatív, csúnya, piszkos, penészes, pókhálós, elmúló világ. Az igazságot mindenki döntse el hangulata szerint.
