Kedves barátom – Tisztelt “Borbarát”!
Ismét közeledik a Szilveszter, ennek apropóján 3 írást ajánlok szíves figyelmébe.
Tízparancsolat Borivóknak, Borhamisítási ítélet, Pincevers,
Mind tartalmában – formájában, mind történelmi hűségében érdemes a figyelemre. Megszívlelendő gondolatokkal, több mint 100 éves nyomtatványok. - Egy falfirka, amely valószínű pár pohár bor után került a Balaton- Felvidék egyik pincéjének falára. - Egy hatósági nyomtatvány amely ma is aktuális ( VOLNA ) szerintem ilyet kevesen láttunk még. - Egy tanácsokkal teli emléklap borivók számára, 11 pontban. Észrevettem, rögzítettem, közreadtam, mindenkinek hasznos ismeretszerzést, jó szórakozást kívánok hozzá:
Bagyinszki Zoltán
Jól ismerem Bagyinszki Zoltánt. Ha egy témához kell tíz kép, akkor duzzog, hogy az sok, hogy nem biztos, hogy megfelelő időjárás lesz, meg nem is lehet olyan gyorsan elkészíteni, ideje sincs elég, meg még ezer érv …… aztán a megbeszélt időpont előtt elküld tíz helyett harminc nagyszerű képet.
Ilyesmi előtt állunk most is. Boros témájú honlapot tervez, de biztosan ez is több lesz a címben ígérteknél. Hiszen most, amikor a Corvina kiadó 2013-ban megjelenő útikönyvén dolgozunk együtt, amit én írok és ő készíti a fényképeket hozzá, szóval most sem csak a pincészeteket és borászatokat fotózza, hanem mindent, ami még a környék természeti és kulturális értékeit jelentheti. Kértem képet a pincéről és a borászról, kaptam képet ezen kívül a borvidékről, a tájról, a keresztről a szőlőben, a szőlőfürtön átvilágító napsugarakról, meg a környék présházairól stb. stb.
A pedagógus és népművelő mindig előbújik a fotográfus mögül. A jó borokra való figyelem felkeltés mellett nem nehéz megjósolnom, hogy annak ellenére, hogy mindig a borok és a pincék lesznek a középpontban, ott lesz a teljes (borászati szakkifejezésnél maradva) terroir is. Mert mitől egyedi egy bor? Elsősorban a vidék klimatikus és talaj adottságaitól, de az ott élő emberek borászati és gasztronómiai tudásától is. Nincs kétségem, hogy ez utóbbiak is bemutatásra fognak kerülni. Meggyőződésem, hogy a sok szaklap és folyóirat mellett helye van egy olyan nívós, internetes honlapnak is, ahol a bor, a pince, a szőlőskert, a táj, az ember, az ember alkotta művészeti értékek, mind megférnek egymás mellett Bagyinszki Zoltán képein.
Zoli, sok látogatót és sikert kívánok a honlaphoz.
Baráti üdvözlettel: Bede Béla
Belső késztetésem volt, – ezt a boros, képorientált honlapot muszáj volt megcsinálnom. Őszintén, örömmel tettem.
Bagyinszki Zoltán vagyok, Magyarországon – Gyula városában élek, a szeretnivaló kisvárosban ahol sajnos csak múltja van a bornak.
Szerencsésnek mondhatom magam- közhely, de a munka és a hobby nálam egyet jelent, ráadásul a családom, gyermekeim is tolerálják, támogatják, segítik dolgaimat- köszönöm Nekik!
Közel 20 éve kezdtem az aktív fotózást, publikálást 100 feletti alkalommal volt kiállításom Budapesten és Magyarország egy – egy városában, továbbá Romániában, Belgiumban, Szlovákiában, Jugoszláviában, Franciaországban, az Amerikai Egyesült Államokban és Lengyelországban. Legutóbbi kiállításom a hazai német-sváb pincék, borászok munkáját, eredményeit, pincekultúráját mutatta be.
A 2009. évben a kulturális miniszter Wlassics Gyula díjjal ismerte el több évtizedes közművelődési tevékenységem. 1998-tól folyamatosan készülnek a könyvek, albumok, DVD-k, szervezem az előadásokat, kiállításokat – népszerűsítve ezzel hazánk kultúráját, valódi értékeit, borkultúráját.
Lásd előző honlapom www.bagyinszki.eu e tartalmas digitális archívumot is tisztelettel ajánlom megtekintésre, ezt már 270.000 látogató megtette!
Sikeres évezredet zártam, illetve nyitottam, hiszen 30 könyv szerzője, társszerzője lehettem. Folyamatosan kattog a fényképezőgépem,” jelzem a félúton már túlvagyok……!” Most fejeztük be a Magyar borvidékek útikönyvének ( Bede Béla és Bagyinszki Zoltán- Corvina kiadó 2. sorozatkötet ) előkészítését- fölkerestem a 22 magyar borvidék fontosabb területeit, szőlőit,városait, pincesorait. Beleszerettem a témába – folytatom a bejárást hiszen óriási a terület, rengeteg az érdekesség. Képorientált formában- az ismeretterjesztés révén szeretném megörvendeztetni a téma kedvelőit.
www.borfókusz.hu / Bagyinszki fotókkal. Az új, most induló honlapom remélem másképpen – gazdag, állandóan bővülő, reprezentatív képanyaggal mutatja be borkultúránkat, egyenlőre magyarul.
Nem kíván szakmai dolgokba belegabalyodni, mélyebb ismertetőket vállalni azt tegyék a borászok a szakma ismerői. Én bemutatom azt amit, ahogyan láttam, amit észrevettem, ami ott akkor fontos volt számomra. Tehát Bagyinszki fotók segítségével fókuszálok a pincékre, a szőlőkre, a hazai borkultúrára. A mozgást , a kikapcsolódást, a jó bort, egészségükre kívánom, induljanak el és találkozzanak olyan remek emberekkel mint nekem sikerült, kóstoljanak olyan finom borokat itthon mint Én.
2012. Gyula, Bagyinszki Zoltán e boros honlap-szerkesztő fotográfusa
Nemzeti örökségünk, kastélyok a történelmi Magyarországról Publi City Kiadó Bp. 1998.
Kastélyok és paloták a történelmi Magyarországon Mikes Kiadó Bp. 1999.
Magyar építészet sorozat (1500 év a történelmi Magyarország területén) I-VI. kötet Kossuth Kiadó Bp. 2001- 2004.
Texas, a modern vadnyugat Euro Konsortium Rt., Gyula 2002.
Hévíz Tóth Kiadó, Debrecen 2004.
Gyula régen és ma sorozat könyvei Gyulai Évszázadok Alapítvány 2004.
100 Magyar vár és 100 Magyar kastély Tóth Kiadó, Debrecen 2005-06
Aggtelektől Wieliczkáig postakocsin a sóút mentén Tóth Kiadó, Debrecen 2005.
Bank építőművészet Magyarországon Kégl Miklós 2005.
Gyula régen és ma sorozat – 50 éves a Gyulai Várfürdő Gyulai Évszázadok Alapítvány, 2006.
Gyula és környéke útikalauz Hiszi Map Kft., Gyula 2008.
Alföldi szecesszió Tóth Kiadó, Debrecen 2008.
Magyarországi reneszánsz építészet Tóth Kiadó, Debrecen 2008.
Erdély sorozat – Tóth Kiadó, Debrecen 2010-12. 1. Erdélyi templomok 2. Erdélyi várak 3. Erdély természeti kincsei 4. Kincses Erdélyi városok: összesen 670 oldalon
Magyar szecessziós építészet – útikönyv Corvina Kiadó, Budapest 2012.
Előkészületben: MAGYAR BORVIDÉKEK ÚTIKÖNYV – 2013. tavaszára. Szerző: Bede Béla.
Párizs, Varsó, Brüsszel Magyar Házak kiállítótermei, USA, Texas, Fort Worth – Reneszánsz Hotel Erdély és Felvidék magyar városaiban. Sok-sok településen Magyarországon: Budapesten és Gyulán többször is.
Fontosabb kiállításaim témaköreiből: A történelmi Magyarország építőművészete Magyar várak és kastélyok, Végváraink Texas a modern vadnyugat Reneszánsz építészet Magyarországon Banképítészet Budapesten Görög kapuk – Rodoszról 50 éves a Gyulai Várfürdő Arad képekben Gyula, Németváros Erdély természetesen Félúton a szerző… Római Katolikus templomok Erkel Ferenc életpályája Zsolnay tetők vonzásában Német pincék Magyarországon
Az ember hordót döntő többségében – érdeklődő borivó turistaként, érthető módon csak kívülről látja! Talán kimondható: belülről egyben lévő bortárolót soha!
Ezen segít a fotós, mert a kíváncsisága okán és a technika- a vakufény segítségével a számítógépen már nagyobb méretben, remekül megtekintheti a hordó belsejét IS. Sőt, a részletek is kiválóan láthatóak.
Eddig ez nekem, mármint látó módon a betekintés a sötétbe 2 alkalommal sikerült – az “élményt” megosztom önökkel.
Láttam egyet a hordótemetőben, a Mátraaljai borvidéken a sok használaton kívüli hordók egyike, egy kisebb nyílás megengedte a kíváncsiskodást. A másik egy nagyobb hordó volt a Dél – Dunántúlon. Akkor ott sajnáltam a sok munkával készült, de már kiszolgált matuzsálemeket.
Alulról egy nyíláson bedugtam a kezem, jó mélyre, és többször villantottam.
Utólag megállapítom, szerintem festményeket húzhattam ki az ismeretlenből. A belső felső részen látható lyuk, ahonnan a bort kiszívják – belülről nézve – tök sötétben, ritka egyedi látvány volt. A másik a formagazdagság,a színvilág: mint egy modern festmény, kortárs műalkotás. Kép cím nélkül kategória!
A természet kreativitása segítségével a tölgyfán a gombák a belső életük -mikrovilág – segítségével igazi alkotóművészként tevékenykedtek!
AZ EGYKORI BOR, A LEVEGŐ, A NEDVESSÉG KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL FANTASZTIKUS KÉPI VILÁGOT EREDMÉNYEZETT, LÁSD A KÉPEKEN.
Lelkesedem, holott ez egy negatív, csúnya, piszkos, penészes, pókhálós, elmúló világ. Az igazságot mindenki döntse el hangulata szerint.
Szandaváraljai öreg pincék Nógrádban, egykori apai ágam őshazájában.
Talán ez volt a kezdet, innen indult a pincék, pincesorok hangulatának felfedezése, megkedvelése. Csend, nyugalom, természet, érdekes ódon ajtók – zárak – laktok, a történelmünk egy beszédes darabkája, ezt jelentette a szandaváraljai pincék sora, akkor. Nem ismert, nem híres, nem nagy, nem különleges. Kicsi,de nekem kedves a 2 sorban kialakított falu széli pincék sora, itt Nógrád megye közepén.
Nem vagyok borász csemete, – tanulom a bort és a környezetét – rájöttem komoly, nagy tudomány ez – szinte már művészet… Egy élet is kevés hozzá- mármint kellő tudást tapasztalatot szerezni, megismerni az igazán jó bort és komolyan érdeklődni iránta és a közvetve hozzá kapcsolódó dolgokkal. De fogyasztani is tudomány… Csinálni, bort készíteni arról már nem is beszélve ?!
Pince, pincék, borpincék, pincék sora – PINCESOR. (Ahol a bort tárolták, tárolják) Az ott elfogyasztható finom borok, a kedves emberek érdek nélküli társasága, az asszonyi pörlekedés mentes nyugodt beszélgetések semmivel nem mérhetőek – ezt a pincék világa biztosítja. Szerintem tudták ezt elődeink, a nagy öregek, akik rendszeresen kijártak a pincesorokra, DOLGOZTAK, MOZOGTAK, BORT ITTAK, JÓKAT BESZÉLGETTEK – VOLT OTT EGY KÖZÖSSÉG AMI VONZOTTA ŐKET- és azt nem csak a bor miatt tették( de az valószínű, meghatározó volt számukra ) 1000 év óta egészséges dolgot műveltek, művelnek, tapasztalom sajnos egyre kevesebben. Mint mondják az öregek a fiatalok már nem akarnak dolgozni a szőlőkben, ott sok a munka a vesződség. Ezt a fotóim is bizonyítják, hazánkban sok a lepukkant, tönkrement, rogyadozó, elhagyott borpince.
Ez az Észak- Magyarországi pincesor keltette fel a figyelmemet Szandaváralján, 5-6 évvel ezelőtt egy kirándulás alkalmával amikor Szada várát igyekeztünk meghódítani. Ezek a régi de harmonikus kicsi épületek, építmény homlokzatok – érdekes változatos bejáróikkal vonzóak voltak számomra. Igazi színes fotótéma, már több mint 80 egyedi öreg / híres történelmi pincét, pincesort, nem egy védett pincefalut keresetem föl fényképezőgépemmel. Szeretném ezt, még a következő évtizedben megduplázni.
Tulajdonképpen ezért gondoltam, hogy itt a helyük a most induló boros- pincés honlapon is.
A Pannonhalmán megtelepedett bencés szerzetesek a korábbi évszázadokban mindig szoros kapcsolatban voltak a szőlőtermesztéssel és a borkészítéssel. Az adott kor legmagasabb szintű szőlő- és borkultúráját művelték. Az 1900-as évek elején az apátsági birtokméret kb. 100 hektárnyi lehetett Pannonhalma közvetlen környékén, de emellett Somlón és Tokaj-Hegyalján is rendelkezett birtokokkal az Apátság. Már abban az időben palackozott formában értékesítette fehér- és vörösborait, amelyek a történelmi határokon túlra is eljutottak.
A II. világháborút követő politikai és társadalmi átrendeződés lehetetlenné tette e több évszázados hagyomány folytatását, mivel a szőlőbirtokok és a pincészet is állami tulajdonba került. Az ezt követő évtizedekben a Pannonhalmán élő szerzetesek nem mondtak le a hagyományok újjáélesztéséről. 2000-ben kezdtek körvonalazódni azok a tervek, amelyek révén a Pannonhalmi Főapátság többségi és az MKB Bank Zrt. kisebbségi tulajdonhányadával 2000 m2 alapterületen 3000 hl tárolókapacitással 2003-ban felépült a Pannonhalmi Apátsági Pincészet.
Az építészeti tervezőmunkát a győri CZITA Építészeti Iroda végezte szoros együttműködésben a borászattechnológiai tervezéssel, amelyet Gál Tibor nemzetközi hírű egri borász biztosított, aki egyben a pincészet szakmai tanácsadója is volt.
A Pannonhalmi Apátsági Pincészet ültetvényeiről származó szőlő feldolgozására a közel 2000 négyzetméter alapterületű, a monostor tövében épült új pincében és borházban kerül sor, amely Szent Márton hegyének délkeleti lábánál helyezkedik el. A szőlő feldolgozásához illetve a bor érleléséhez tájba illő, a domborzati viszonyokat jól kihasználó komplexum épült, amely lehetővé teszi, hogy a Pincészetbe látogatók teljes betekintést nyerhessenek a borászati munkába és annak eredményeibe. Olvass tovább… »
Fotók szöveg nélkül.
Arad-hegyalja a Kárpát-medence egyik legrégebbi borvidéke, magyar vonatkozásban a Szent István-időkből ismert, akár a vidékkel összefüggésben említett csanádi püspökség. Arad régi neve Orod, Szent István egyik vezéréről kapta nevét a város. Az oklevelek a 11. század elején mint várispánságot és megyeszékhelyet említik.
A történelmi borvidék, melynek alapjait állítólag Probus császár fektette le, a Fehér-Körös és a Maros vize között fekszik, és 2 nagy alapegységből áll: Ménes- hegyalja és Magyarádi-hegyalja (ezért nevezik ménes-magyarádi borvidéknek is). Nagy múltú bortermő táj, melynek borait az erdélyi részek közül elsőnek említik a történelmi feljegyzések, közvetlenül a tokaji borok után. A szőlőhegy nemcsak festői, de mély benyomást keltő, méltóságteljes látvány, amit a kibukkanó sziklatömbök tesznek azzá.
Az Arad megyei szőlőterület 1915-ben 6797 ha volt, 1906-ban kezdték el építeni a híres hegyaljai vasutat, a kofák és a borivók legkedveltebb és legcélszerűbb szállítási eszközét, amely a hatvanas években még teljes hosszában működött. Az első világháború után román végzéssel végrehajtották az első földreformot, és kisajátították az 500 holdat meghaladó német és magyar földbirtokokat.
A rendszerváltást követő időszak itt is hanyatlást okozott, a szőlőterület Arad megyében 2564 ha- ra csökkent, ebből 1010 ha állami volt. Arad- hegyalja borvidék ma számbavehető szőlőtermő helységei a következők: Ménesi körzet: Solymosvár, Kladova, Máriaradna, Baracka, Ópálos, Ménes, Gyorok Aradkövi. – Magyarádi körzet: Kovászi, Világos (itt volt történelmünkben a tragikus fegyverletétel), Galsa, Muszka, Magyarád, Almásegres, Boroszlófalva, Tornova, Selénd, Pankota, Apatelek, Borosjenő. Ménes-magyarádi borok közül híressé egyértelműen a vörös aszú tette, melynek magas cukortartalma tűnt ki (kb. 125 g/liter), pl. az 1862-es londoni nemzetközi borversenyen egy 1811-es ménesi vörösbor nyerte a nagydíjat. Legfőbb szőlőfajták: cabernet sauvignon, pinot noir, merlot, kadarka, nagyburgundi kék, olaszrízling, ottonel muskotály, királyleányka, oporto, sangiovese.
Forrás: Lázár Ferenc, borszakértő (www.szekelyhon.ro)
