Oldalsáv
»
O
l
d
a
l
s
á
v
«
Balatonakali – présházak szőlővel
2016.10.04. | Bagyinszki Zoltán

Balatonakali település határában járva – Fenyehegyen és Les-hegyen – csodálatos XVIII.-XIX. században épült borospincéket találunk, melyek magukon viselik a Balaton-felvidék népi építészetének stílusjegyeit.
Szerencsére a pincék tulajdonosai többnyire eredeti szépségükben őrizték meg az épületeket az utókornak.

http://www.balatonakali.hu/Turizmus/Bor/Tortenelmi-Szolohegyek-Borut-Egyesulet-Balatonakali

Soproni borvidék, Fertő mente
2016.08.16. | Bagyinszki Zoltán

Borvidék az Alpokalján

Az ország legnyugatibb borvidéke, amely már a középkor óta híres volt borairól és jól szervezett borkereskedelméről.

A soproni borvidék az Alpokalján, a Soproni-hegységben és a Fertő-tó déli és nyugati szegélyén terül el. Egyenes folytatása a burgenlandi Lajta-hegységi, Ruszt-Fertő-vidéki bortermő területeknek. A szőlővidék két nagy tömbben helyezkedik el. Az egyik, – szőlőművelésre talán alkalmasabb terület – északon van, Fertőrákos, a Fertő-tó és Balf község között. Ez a táj a Fertő-tó felé lejt. A másik terület Soprontól keletre, Fertőszentmiklósig húzódik. A várostól délre, a Harka községbe vezető út mellett is találunk szőlőültetvényeket.

Itt még a csapból is vörösbor folyik

Sopron és környéke ma elsősorban vörösbor termeléséről híres (a terület öthatod részén vörösborszőlő terem), kisebb mértékű fehérbor termeléssel kombinálva.

Jelenleg a soproni borvidéken elsöprő dominanciával hódít a kékfrankos. Ezt csak nagy késéssel követi a zweigelt és a cabernet sauvignon. Az utóbbi év hatalmas sikere volt Franz Weninger soproni syrah bora, amely ezen a – melegkedvelő szőlőfajtához képest igen északi – területen is kitűnő minőséget mutatott. A fehérborok közül a hagyományos zöldveltelini mellett, a chardonnay, a traminit és a sauvignon blanc-ot említhetjük.

A szőlőültetvények fajtaösszetétele világosan mutatja azt a XX. század második felére kialakult állapotot, ami szerint a század elején, a filoxéravész után még kizárólag fehérbort termelő tájon a vörösbor jut uralomra. Vajon mi okozhatta a fajtaösszetétel gyors változását?

Sopron hagyományos szőlőfajtája a XX. század elején a zöld veltelini volt. Még korábban, a filoxéravész előtt, a XVIII. században a Soproni borvidéken a legjobb minőséget adó szőlőfajtának a furmint bizonyult, amelyből kedvező időjárás mellett, késői szüreteléssel aszúbort is termeltek. Ez volt az az árucikk, amelyre nagy volt a külföldi kereslet és az aszú kémiai tulajdonságai következtében nagy távolságra is szállítható volt. 1893-ban pl. 1000 hektoliter, 1894-ben 500 hektoliter, 1895-ben 200 hektoliter aszúbort termeltek a soproni borvidéken. A filoxéravész után eltűnt a soproni aszú és csak a Fertő-parti Ruszton élt tovább. 1919 után aztán Ruszt is eltűnt – legalábbis Magyarországról -, de a ma osztrák területen lévő városkában kiemelkedő évjáratokban ma is készítenek aszút.

Forrás:
Rohály Gábor, Mészáros Gabriella, Nagymarosy András
Terra Benedicta – Áldott föld, 2004

http://www.borterasz.hu/soproni_borvidek

Somló – Spiegelberg Kézműves Borpince
2016.08.03. | Bagyinszki Zoltán

Spiegelberg István a Berlinben született borász egykor BMW-ket tesztelt Németországban, ma a Somló hegy kevés állandó lakóinak egyike. A hegyen nemcsak szőlőműveléssel és borászkodással foglalkozik, hanem alkalomadtán idegenvezetőnek is felcsap.

Egész életében kötődött Magyarországhoz és a Somlóhoz. Nagymamája Somlójenőbe lakott, ide járt iskolai szünetekbe, és már akkor sok időt töltött a hegyen. Először 20 évesen döntött úgy, hogy Magyarországra jön, akkor Budapesten egy színházban dolgozott, de végül visszament, és Münchenben élt majdnem 19 évig.

1993-ban nyaralónak vásárolt egy pincét, de végül a hozzá tartozó szőlővel is elkezdett foglalkozni, így 1998-ban már a régió aranyérmes borát tudhatta magáénak. Sokáig hobbiként foglalkozott szőlőműveléssel és borászkodással, kéthetente járt a Somlóra.

2004-ben töltött először palackba bort és kezdte el értékesíteni, ami jó visszhangot váltott ki hazai és nemzetközi szakmai körökben egyaránt. El kellett dönteni melyik irányba megy tovább, hobbinak túl nagy volt a borászkodás, megélni túl kicsi. Így 2007-ben jött a döntés, hogy a somlói borokkal akar foglalkozni, és azóta a hegyen él.

Időközben egyre több birtokot vásárolt a hegyen, így többfelé vannak szőlői. Szőlőbirtokait organikusan, vegyszermentesen műveli.

A hozzá látogató borkedvelők juhfark, olaszrizling, cuvée, furmint, hárslevelű és chardonnay boraiból kóstolhatnak és vásárolhatnak. Előzetes egyeztetés alapján 20 főig várja vendégeit borkóstolásra, 10 főig szállást is tud biztosítani. A borkóstolás mellett falusi vendégasztal keretében hideg és meleg étkezés is biztosított, valamint kemencés házi kenyérsütésre is lehetőség nyílik.

http://somloiborut.hu/spiegelberg-kezmuves-borpince/

Paks – a Sárgödöri pincék sora
2015.11.23. | Bagyinszki Zoltán

Pakson az ország más területeihez hasonlóan a 18-19. században lendült fel a szőlőtermesztés. A paksi présházak építése valószínűleg a 19. század elején kezdődött el. Legnagyobb részük a Sárgödör téren található. A hagyományos gerendás famennyezetű épületek általában 50 m² nagyságúak. A szőlőfeldolgozás eszközeit tároló présházakban néhol még több évszázados középorsós prések is találhatók. A Sárgödör tér nevét a pincék építésekor kitermelt löszös anyagról, a „sárga földről” kapta. A gazdák pincéiket a löszös talajba vájták, innen hordták el és használták fel házak építésére, falazásra, vakolásra, tapasztásra és a présházak falainak kialakítására. Ha a Sárgödör téri szépen felújított pincesoron járunk, feltétlenül érdemes megkóstolni az itt hagyományosnak számító, mondhatni zászlós siller borokat, amelyek a város leghíresebb étele, a halászlé mellé is igen jól párosíthatók.

http://www.kincsestolnamegye.hu

 

 

Noszvaj – borospincék
2015.08.27. | Bagyinszki Zoltán

Az 1800 fős, Heves megyei Noszvaj Egertől 10 kilométerre helyezkedik el. Az egri borvidék tagja. Eger vagy Mezőkövesd felől lehet megközelíteni a 3-as főútvonalról.
Noszvajon több pincesor is található, a Szomolyai úton, a Jókai úton hagyományos és újépítésű pincéket lehet megtekinteni. A 200 éves egykori uradalmi pincét a Thummerer Pincészet újította fel és alakította itt ki a Magtár Borozót, ahol a saját borait kóstolhatják és vásárolhatják meg a vendégek.

http://www.pincefalvak.hu

Ócsai öreg pincék
2014.07.14. | Bagyinszki Zoltán

A hajdani Ős-Duna partján, a löszös, agyagos magaslaton található az Öreg-hegyi pincesor. A közel 200 földbevájt pincéből álló pincesort 2004-ben műemlék jelentőségű területté nyilvánították. A hagyományos ollóágas, nyeregtetős, nádfedeles borospincék között találunk 300 éveset is.

A hagyomány szerint Ócsán a XIII. század elején Franciaországból ide települt premontrei szerzetesek honosították meg, s ezzel együtt megjelentek a feldolgozás és tárolás épületei is. Az Öreghegy ma már megritkult szőlőinek környezetében szokatlan szerkezetű építményeket látunk. Mint hosszában megnyúlt szalmakalapok, nádtetők sűrű sora guggol egymás mellett. Közelebbről megnézve a tetők földbe vájt pincéket takarnak, melyek hazánkban egyedülálló mezőgazdasági műemlékegyüttest alkotnak.

A pincegádorokat egységesen nádborítású, általában nyugat felől nyitott, hátul lekerekítetten kontyolt, a föld felszínén álló nyeregtetők takarják. A gádorokkal szemben az anyapince, két oldalt a fiók-, vagy oldalpincék találhatók. Minden pince magántulajdon, ma is az eredeti hagyománynak megfelelően a családok szükségletét kielégítő mennyiségű bor tárolására használják.

Az Öreghegyen eltöltött órák, a beszélgetések szerves részét képezték ennek a falusi kultúrának. Az Öreghegyi Pincesor Egyesület lehetőség biztosít szervezett pincelátogatásra.

(forrás: http://www.utazzitthon.hu/ocsa_oreg-hegyi_pincesor.html )

Bükkaljai borvidék – Görömbölyi pincesor Miskolcon
2014.05.30. | Bagyinszki Zoltán

A görömbölyi pincesor az egykori virágzó bükk-aljai borvidékhez köthető. A görömbölyi domboldalba több sorosan, teraszosan elhelyezkedő, jellegzetes, egyedi pinceházakból álló pincesor, látványosságnak is különleges.
A három soros történelmi pincesor a Garócza dűlőben található. Ennek a folytatása a Meleg-oldal felé a Debri-sor. Az Ág-hegyi pincesor a Tapolcai út melletti, néhány pincéből áll.
A pincék fölötti területen megtermelt szőlők igazi alapanyagként szolgálnak a helyi borkultúrák kialakításához, fejlesztéséhez. A borosgazdák a Görömbölyi Ősz rendezvény kereteim belül meghirdetett borversenyeken is résztvesznek, illetve családi, baráti társaságokkal együtt kóstolgatják a pincékben tárolt izletes borokat.

(forrás: http://www.miskolc-goromboly.hu/pincesor.php )

Bükkzsérc – Baglyosi pincesor
2014.05.30. | Bagyinszki Zoltán

A falu déli végén sorakoznak, a riolittufába vájt borospincék.
A pincesor két sorból áll, a Felső pincesorból és az alsó “Baglyos” pincesoron a tufafal oldalába vájt pincékből, amelyek látványa szintén megragadó.

Kiállítás meghívó – 2014. február 6. 17 óra
2014.02.03. | Bagyinszki Zoltán

plakat_zolibacsi_tarlat_50X70_print

Hajós – Boltív és pince születik!
2014.02.03. | Bagyinszki Zoltán

Ősszel ismét tudatosan…. Hajóson – a Pincefaluban jártam, sőt ott is aludtam – aludhattam végre és nem rohantam tovább!
Megérte finom borok jó társaság, érdekes pincék , de a csúcs:
Kedves borbarátok , pincelátogató Honfitársaim végre láthattam hogy a hihetetlenül stabil 1000 éves technológiának mi a lényege!
A képeken Önök is láthatják, nem mindennapos eset-  hogyan rakják az ívet a szakemberek és mitől lesz szép és tartós ( stabil ) a sok sok tégla
agymás mellett, egymás felett ívelt formában a fejünk felett ………Pedig mint látjuk a pihenő  boros hordók felett több méter vastag agyag és lösz található majd, több tonna súlyt képviselve.

Igen, nehéz és szép munka nagy felelősséggel, gratulálok az ismeretlen mesternek – ősszel visszatérek és megnézem a már kész művet,sőt az új  hajósi bort is megkóstolom majd
a boltíves pincében.
Ja, csak úgy mellékesen közben  2013. tavaszán elkészült és megjelent a hazai borvidékeinket – benne Hajóst is 3 nyelven bemutató útikönyv a “Magyar Borvidékek”

Bagyinszki Zoltán


borfokusz.hu
© Pauló Lajos 2013