Oldalsáv
»
O
l
d
a
l
s
á
v
«
Tokaji borvidék – Erdőbénye Béres szőlőbirtok
2019.07.22. | Bagyinszki Zoltán

Azt valljuk, hogy a tokaji bor és a Béres Csepp egy ponton mindenképpen összeköthető: mindkettő valódi hungarikum. Hungarikumot szolgálni, értékeit, hírnevét, rangját építeni megtisztelő, nemes és egyúttal felelősségteljes feladat. Erre vállalkoztunk, amikor a világ ezen páratlan részén, Tokaj-Hegyalján, a festői Erdőbényén 2002-ben birtokot vásároltunk és pincészet kialakításába kezdtünk.

Célunk a kezdetektől az volt, hogy a Birtokhoz tartozó történelmi dűlőkből származó szőlőből modern szemlélettel és eszközökkel Tokaj-Hegyalja rangjához méltó, nagy borokat alkossunk. Ma már büszkén mondhatjuk, hogy ezt a célt elértük: a kiváló talajadottságoknak, a mikroklímának, hozamkorlátozásnak és a hozzáértő, kíméletes feldolgozásnak köszönhetően már az első, 2003-as évjáratból igen szép, ígéretes borokkal mutatkozhattunk be, melyeket azóta is további sikerek követnek hazánkban és külföldön egyaránt. A „Minden cseppje Béres” jelmondatunk azt szeretné közvetíteni, hogy a borászatunkat is jellemzik a megszokott béreses értékek: a minőség, a megbízhatóság, a kitartás.

A Béres Szőlőbirtok fiatalos, lendületes borászat, igazi színfolt Tokaj-Hegyalján. De nemcsak mi, hanem Erdőbénye is fiatalos lendületet vett az elmúlt években: egymást érik a hangulatos és színvonalas fesztiválok, mint például a hegyikerékpározás szerelmeseinek rendezett Drótszamár Fesztivál vagy a már hagyománynak számító augusztusi Bor, mámor…Bénye gasztro- és kulturális fesztivál. A programokhoz jó szórakozást, a borokhoz jó egészséget kívánunk!
https://www.beresbor.hu/beres-hitvallas.html

Balaton Csopak, Szent Donát pince és borház
2019.07.22. | Bagyinszki Zoltán

Birtokunkat Szent Donátról, a csopaki szőlők nyári viharok elleni védőszentjéről neveztük el. A Pannónia korában élt ókeresztény szent egyben történelmi kapocs is számunkra, mely összeköti a helyi borkultúra római kezdetét, Csopak szőlőinek 1000 éves egyházi múltját valamint a jelen kor éghajlati kihívásait.

Fontos számunkra, hogy birtokunk nagy gonddal készített termőhelyi borai megfelelő gasztronómiai kontextusban jelenjenek meg. A Borkúria bisztrója és borkertje egész évben működik. Konyhánk alappilérei a frissesség és a regionalitás. Endrédi Zoltán séf és csapata a Balaton és a Bakony alapanyagai mentén építik fel az étlapot. A konyha saját fűszer- és zöldségkertje, valamint a szezonhoz illeszkedő változatos étlap a biztosítékok arra, hogy csak a legjobb kerüljön a tányérokra.

A csopaki birtok mérete elérte a 3 hektárt. Megépült a Szűcs Endre tervezte balatoni stílusú főépület és a földalatti pincerendszer első része. A termőre forduló területek évente 8-10 ezer palacknyi kiváló termést adtak. A pince előtti borterasz nyaranta sokak kedvencévé vált. A pincészet és a birtok Csopak szőlőinek védőszentje után a Szent Donát nevet kapta.

https://www.szentdonat.hu/

Erdőbénye – Pincesor
2019.07.03. | Bagyinszki Zoltán

A Zempléni-hegység déli lábánál, az Ösztövér és a Tolcsvai hegyek közötti medencében kanyargó Mély-patak völgyében található Erdőbénye, Tokaj-hegyalja egyik festői szépségű települése. A dimbes-dombos utcák között kanyargó patakok, a patakparton összehajló öreg fák és a földbe vájt ódon pincesorok látványa nem csupán a romantikára vágyókat varázsolja el. A természet közelsége és a hegyvidéki táj szépsége kedvelt hétvégi kiránduló és üdülőhellyé teszi e bájos települést a baráti társaságok, és a gyermekes családok körében egyaránt. Erdőbénye, kedvező fekvése, vonzó természeti környezete, Tokaj borászati hagyományai és a Zemplén gazdag történeti és kulturális emlékei révén számtalan programlehetőséget kínál a hosszabb-rövidebb időre idelátogató vendégek számára.

http://fuveskert.hu/erdobenye/

Erdőbénye – A zempléni Hotyek Attila kádár
2019.07.03. | Bagyinszki Zoltán

Családomban apáról-fiúra száll a mesterség hagyománya. Jelenleg fiammal (mint harmadik és negyedik generáció) dolgozunk a 2004-ben felépített műhelyben.

Célunk az, hogy az évszázadok alatt felhalmozott tudást és tapasztalatot ötvözzük a jelen modern technikájával, technológiájával a megrendelő igénye szerint. Műhelyünkben készülnek díszhordók, boroshordók tölgyfából, pálinkáshordók eperfából, virágedények, borászati eszközök.
A látogatók számára mesterség bemutatókat tartunk, ahol munka közben láthatják a hordó készítés egy-egy látványos elemét. A program zárásaként a családi pince kézműves borait kóstolhatják meg a szomjas vendégek. Specialitásunk a fajtaszelektált Furmint és Hárslevelű száraz borok.

 

http://www.tokaj-turizmus.hu/Hotyek-Attila-kadar

Villánykövesdi – Óriás Batthyány pince
2019.07.01. | Bagyinszki Zoltán

A feltáruló látvány, a hordókkal övezett hatalmas tér lenyűgözően hat az emberre. Mivel a kor technikai fejlettsége nem tette lehetővé a földalatti pinceépítést, ezért a felette lévő dombot elhordták és a pince (templom) falainak felhúzása után visszahordták rá a földet. Mivel régen lovas kocsival szállították a bort, ezért a pince nem mély, de roppant széles.
Megépítésekor a Batthyány család tulajdonát képezte, de egy házasság révén a bólyi Montenouvo családhoz került és a II. Világháború végéig tulajdonukban maradt. Ezután a villánykövesdi Tsz, majd 1975–től az „Új Alkotmány” Mg. Tsz. és 2003 októberétől a „Villányi Szársomlyó” Kft. tulajdonát képezi.
E kivételes adottságot felhasználva évente egyszer – az Európai Bordalfesztivál keretében – a pince 400 fős hallgatóságot befogadó hangverseny teremmé változik. Akusztikája az egyedi, katedrális-szerű kialakításnak köszönhetően kiváló.
Szőlőültetvényeink a villánykövesdi Batthyány pincétől délre illetve nyugatra találhatók. Az összesen 120 hektár szőlőterület egy része a Villányi borvidéken, a 442 m magas Szársomlyó déli-délnyugati lankáin található. A kitűnő minőséget adó ültetvényeink elsősorban a villányi Csillag- Völgyben és a nagyharsányi Dobogó dűlőben találhatók.
Az elmúlt 15 évben közel 60 hektár új szőlő ültetvényt telepítettünk a hajdani bólyi Batthyány, majd Montenuovo uradalom által használt, déli fekvésű, ivánbattyáni Fanny-dűlőben.
Ültetvényeink fajtaösszetétele: cabernet sauvignon, cabernet franc, portugieser, kékfrankos, merlot és zweigelt, olaszrizling, szürkebarát, chardonnay, muscat ottonel és zöldveltelini.

https://villanyiborvidek.hu/hu/pince/batthyany-pince

Egri borvidék, Andornaktálya – öreg pincék
2019.06.28. | Bagyinszki Zoltán

Felvidék – Kistornya is a Tokaji borvidék része
2019.03.11. | Bagyinszki Zoltán

Hétszőlő – Tokaj Szőlőbirtok 1571-től
2017.05.29. | Bagyinszki Zoltán

A Tokaj Hétszőlő birtok a Tokaj-Hegyaljai borvidék, a tokaji Kopasz hegy déli lankáin terül el: 45 hektárát két elsőosztályú dűlő, a Hétszőlő és a Nagyszőlő, valamint a másodosztályú Kis-Garai dűlő alkotja. A két elsőosztályú dűlő részét képezi annak a 350 hektárnyi területnek, amely a XVIII. századi besorolás szerint kivételes borokat ad. A birtok jelentőségét növeli, hogy az első aszúbor említése 1571-ben a Hétszőlő dűlővel kapcsolatban történt. Az elmúlt századok során olyan tulajdonosok birtokolták, mint a bibliát elsőként magyarra fordító Károli Gáspár, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, a Rákóczi család, és a császári udvar. A Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtok 1991. decemberében jött létre. A szőlő feldolgozása a dűlő területén található feldolgozóüzemben történik. Minden évben lehetőséget ad Aszú és Szamorodni bor mellett Furmint, Hárslevelű és Muskotály fajbor készítésére is. 1995 óta – elsőként a borvidéken – “késői szüretelésű” borokat is készítenek, elsősorban Hárslevelű és Furmint fajtából. Stílusteremtő borászat. Bár a tulajdonos francia, a teljes vezetés mind borászati, mind gazdasági szempontból magyar.

http://vinoport.hu/pinceszet/hetszolo-tokaj-szolobirtok/100

Soproni borvidék, Fertő mente
2016.08.16. | Bagyinszki Zoltán

Borvidék az Alpokalján

Az ország legnyugatibb borvidéke, amely már a középkor óta híres volt borairól és jól szervezett borkereskedelméről.

A soproni borvidék az Alpokalján, a Soproni-hegységben és a Fertő-tó déli és nyugati szegélyén terül el. Egyenes folytatása a burgenlandi Lajta-hegységi, Ruszt-Fertő-vidéki bortermő területeknek. A szőlővidék két nagy tömbben helyezkedik el. Az egyik, – szőlőművelésre talán alkalmasabb terület – északon van, Fertőrákos, a Fertő-tó és Balf község között. Ez a táj a Fertő-tó felé lejt. A másik terület Soprontól keletre, Fertőszentmiklósig húzódik. A várostól délre, a Harka községbe vezető út mellett is találunk szőlőültetvényeket.

Itt még a csapból is vörösbor folyik

Sopron és környéke ma elsősorban vörösbor termeléséről híres (a terület öthatod részén vörösborszőlő terem), kisebb mértékű fehérbor termeléssel kombinálva.

Jelenleg a soproni borvidéken elsöprő dominanciával hódít a kékfrankos. Ezt csak nagy késéssel követi a zweigelt és a cabernet sauvignon. Az utóbbi év hatalmas sikere volt Franz Weninger soproni syrah bora, amely ezen a – melegkedvelő szőlőfajtához képest igen északi – területen is kitűnő minőséget mutatott. A fehérborok közül a hagyományos zöldveltelini mellett, a chardonnay, a traminit és a sauvignon blanc-ot említhetjük.

A szőlőültetvények fajtaösszetétele világosan mutatja azt a XX. század második felére kialakult állapotot, ami szerint a század elején, a filoxéravész után még kizárólag fehérbort termelő tájon a vörösbor jut uralomra. Vajon mi okozhatta a fajtaösszetétel gyors változását?

Sopron hagyományos szőlőfajtája a XX. század elején a zöld veltelini volt. Még korábban, a filoxéravész előtt, a XVIII. században a Soproni borvidéken a legjobb minőséget adó szőlőfajtának a furmint bizonyult, amelyből kedvező időjárás mellett, késői szüreteléssel aszúbort is termeltek. Ez volt az az árucikk, amelyre nagy volt a külföldi kereslet és az aszú kémiai tulajdonságai következtében nagy távolságra is szállítható volt. 1893-ban pl. 1000 hektoliter, 1894-ben 500 hektoliter, 1895-ben 200 hektoliter aszúbort termeltek a soproni borvidéken. A filoxéravész után eltűnt a soproni aszú és csak a Fertő-parti Ruszton élt tovább. 1919 után aztán Ruszt is eltűnt – legalábbis Magyarországról -, de a ma osztrák területen lévő városkában kiemelkedő évjáratokban ma is készítenek aszút.

Forrás:
Rohály Gábor, Mészáros Gabriella, Nagymarosy András
Terra Benedicta – Áldott föld, 2004

http://www.borterasz.hu/soproni_borvidek

Paks – a Sárgödöri pincék sora
2015.11.23. | Bagyinszki Zoltán

Pakson az ország más területeihez hasonlóan a 18-19. században lendült fel a szőlőtermesztés. A paksi présházak építése valószínűleg a 19. század elején kezdődött el. Legnagyobb részük a Sárgödör téren található. A hagyományos gerendás famennyezetű épületek általában 50 m² nagyságúak. A szőlőfeldolgozás eszközeit tároló présházakban néhol még több évszázados középorsós prések is találhatók. A Sárgödör tér nevét a pincék építésekor kitermelt löszös anyagról, a „sárga földről” kapta. A gazdák pincéiket a löszös talajba vájták, innen hordták el és használták fel házak építésére, falazásra, vakolásra, tapasztásra és a présházak falainak kialakítására. Ha a Sárgödör téri szépen felújított pincesoron járunk, feltétlenül érdemes megkóstolni az itt hagyományosnak számító, mondhatni zászlós siller borokat, amelyek a város leghíresebb étele, a halászlé mellé is igen jól párosíthatók.

http://www.kincsestolnamegye.hu

 

 


borfokusz.hu
© Pauló Lajos 2013