123456►

Gyulán a Kultúra Magyar városában január 22- én, hagyományos rangos városi ünnepség keretében emlékleztünk Kölcsey Ferencre és méltattuk a város jelentősebb kulturális eseményeit, intézményeit, művészeti csoportjaink előadásait.

A jeles napon, 19.00 óra után pár perccel zsúfolásig megtelt a Művelődési Ház előtere.

A szervezők egyetértésével, hogy a kultúránk része a gasztrokultúra és benne a hazai borkultúra is, először e program keretében a borkultúra is bemutatásra került Gyulán a Magyar Kultúra Napján. A programot felvezetően meglepetésként az Erkel Vegyeskar tagjai Erkel Ferenc Bordalát is elénekelték.

A Corvin Borklub Baráti Társaság egyik vezetője Bozó András előadásában körbejártuk a magyar borvidékeket, szó esett az egyre jobb és elismertebb magyar borokról,
az élményszerű társasági borkóstolókról, a gyulai Borklub tevékenységéről, a készülő borvidékek útikönyvről – ezalatt BAGYINSZKI ZOLTÁN fotóiból készült közel 200 fotó
mutatta be a 22 hazai borvidékünk tájait, borait, érdekességeit, a borospincék a szőlőhegyek invitáló hangulatát.  (ebből a vetített-feliratos képanyagból egy szűkebb válogatás kerül most bemutatásra az internet segítségével).

A kellemes estet a jelenlévők örömére finom egri borok kóstolásával zártuk. Egri Bikavér, Egri Csillag került a poharakba, egészségünkre!

Bagyinszki Zoltán fotográfus a program egyik szervezője

Teátristáknak emléket állító kereszt és színészliget a Bükkaljai borvidéken.

A fürdő és a bor mellett még egy vonzó érdekesség Bogácson.
A bogácsi központból gépkocsival kifelé menet – Cserépfalu felé, a jobb oldalon található az idegenforgalmi szempontból is jelentős pincesor.
A régen és a közelmúltban épült változatos pincevilág szélén, egy érdekes fából faragott emlékmű állítja meg a kíváncsi szemlélődőt. Pár évvel ezelőtt  Hanák Zsolt javaslatára színészligetet alakítottak ki – fákat ültettek a színművészeink tiszteletére Bogácson. A liget folyamatosan bővül , a Nemzet Színészei is megjelentek már és újabb csemetékkel bővítették a faállományt. Jelenleg 24 művész szerepel a kereszten.

Van egy behajtó is a szellemes névvel rendelkező Borárustér táblával rendelkező pincénél, itt érdemes megállni inni egy pohár – talán két pohár bort és megtekinteni, tisztelegni a művészvilág óriásai előtt. Igazán nagy nevek, híres művészek a magyar színjátszás történetéből.

Az emlékezetes alakítások, a remek filmek, világhírű színművészeink és a látott színdarabok gyorsan leperegnek lelki szemeink előtt, felidézve ifjúságunk film és színházi élményeit is.
A jó ötlet igényes kivitelezésben valósult meg, ill. bővült a kereszt révén , amely Hajdú Imrének a Szt. Márton Borlovagrend kancellárjának köszönhető. Hanák Zsoltnak köszönhető.

Bagyinszki Zoltán

Mór város a Dunántúli régióban, Fejér megyében a Bakony és a Vértes közötti Móri-árok legjelentősebb települése.

A város kb. 20 km-es vonzáskörzetnek gazdasági, kereskedelmi és kulturális központja. A várost ma több mint tizenötezer lélek lakja. Kedvező földrajzi fekvésének s ezen a tájon élő magyar és német ajkú lakosság szorgalmának köszönhetően mindig kitűnt a hasonló méretű magyarországi városok közül. Az ezeréves település büszke múltjára és elfogultság nélkül mondhatjuk, hogy büszke lehet jelenére is. Mór életerős, fejlődőképes város, amelynek határozott tervei, megalapozott reményei vannak a jövőt illetően.

A Móri-árokban átvezető közlekedési útvonalnak a rómaiak korában is nagy jelentősége volt. A történelmi leletek szerint Mór és térsége lakott hely a magyar államalapítás korai időszakában. A veszprémi püspökség 1246. évi jegyzőkönyve említést tesz a város régi templomáról, amelyet I. István király építtetett.

A XIX. sz. második felében kialakult a móri borvidék mai képe. A nagy- és kisbirtokokon egyaránt nagyarányú szőlőtelepítés folyt. A szőlősgazdák érdekeit a hatóság is védte. Megakadályozta, hogy a községbe idegen bort szállítsanak be a kereskedők, és azt később “móri bor” néven hozzák forgalomba.

Forrás: mor.hu

Villány város Baranya megyében, a Siklósi kistérségben.

Villány már a történelem előtti időkben lakott volt, amit bronzkori leletek is tanúsítanak. A szőlőművelés eredete feltételezhetően a keltákig, bizonyíthatóan a rómaiakig nyúlik vissza. A Szársomlyó hegy oldalában feltárt római kori oltárkő felirata 50 ha szőlőtelepítést dokumentál.

A honfoglalás után a területen a Kán, Kalán és a Bor nemzetség telepedett le. Később valószínűleg királyi birtok volt. A tatárdúlás után a magyarság elsősorban a várak (ezen a borvidéken Siklós és Szársomlyó) környékén művelte a szőlőt. Erre utal IV. Béla király 1247-ben – a szársomlyói vár alapítólevelében – említi Harsány határát a szőlőkkel.

A mohácsi vész idején a terület Perényi Péter tulajdonában volt. A török uralom alatt Villány teljesen elpusztult. Az elpusztult magyar faluba a törökök szláv (főként rác ) népességet telepítettek. Az 1687-es győztes nagyharsányi csata után a megfogyatkozott lakosságot szervezetten pótolták újabb rác és főleg német nemzetiségűekkel.

Forrás: wikipédia