Borvidékek- szobrok- emlékművek
Ritkaság, ezért talán érdemes bemutatni- megtekinteni azon köztéri alkotásokat a melyeket a finom borok, az illatos szőlő és talán a mámor ihletett.
Immár bejárva a 22 magyar borvidék szőlőhegyeit, településeit, pincesorait, azok több mint 150 települését (ez még természetesen messze nem a teljesség igénye…) válogattam egy pár képet a borhoz, a szőlőhöz kapcsolódó formagazdag köztéri alkotásokból, korpuszokból, emlékművekből, domborművekből, fafaragásokból. Anyagukat tekintve is nagy a változatosság.: bronz, márvány, kő, fém, fa, kerámia, kvalitásuk- történelmi értékük szintén sokszínű, a profi művésztől a falubeli fafaragóig bezárólag sokan kaptak késztetést, felkérést egy egy szőlőbeli alkotás elkészítésére.
Megtalálható itt 250 évre visszamenőleg: Bacchus, Szent Orbán, Szent Flórián, egy egy Korpusz , szőlővel díszített kereszt, vagy csak a borozó parasztember, impozáns emlékmű, azonban a legtöbb közöttük a szőlőben, pincesoron elhelyezett faragott kisebb, nagyobb méretben látható ( esztétikus avagy csúnya-igénytelen) közelmúltbeli Szent Orbán.
Feltétlen kiemelendő egy régi értékes alkotás, amely Kesztölc határában felállított nagyméretű védett Szent Orbán szobor. Az emlékmű a szőlő-hegy aljában egy diófa oltalmában található és közúton is megközelíthető.
Stílusukat tekintve, ez is egy változatos világ: a modern térplasztikától a naiv művészetet képviselő fafaragásig bezárólag . Talán a realisztikus jellegű művek száma a legnagyobb. A Tarcal központját díszítő kecses bronz Díszkút és a Pécsi Bacchus szoborcsoport- (Rétfalvi Zoltán szobrászművész alkotása 2003.) igazi kortárs művészeti csemege, a bort és a művészetet szerető polgárok számára mindenképpen.
Pécs környékén, a Mecsek- alján sok helyen láttam a Zsolnay gyárban készült , kézzel formált, festett majolika domborművet a helyi boros polgár igényességét is hirdetve. A szekszárdi hatalmas szőlő kilátó fém szőlőszemei, indái levelei- búzakalásszal kiegészítve- érdekes lenyomata a szocializmus időszakának. Hirdette, hirdeti , hogy Szekszárd a szőlő és a bor városa.
A különleges mega-emlékmű, egy kapuszerűség aminek nincs összekötő felső része… ez a „Hegyalja Kapuja” amely Szerencs városában van a Világörökséget szimbolizálva- ez elsősorban a Tokaji bor , ill. a történelmi borvidék érdeme ( szerintem !!! ). A hatalmas, egymással szemben álló 2 szimmetrikus kő és fa építmény 30m magasságú, a városba bevezető 37-es főút 2 oldalán már messziről látható.
Kirándulásaink, boros túráink közben érdemes megállni, megtekinteni a borhoz kapcsolódó művészetünk értékeit, köztéri szobrainkat,a témához kapcsolódó modern térplasztikákat. Külön csemege a ma már tudatos- egyéni és művésztelepi megbízás, felkérés a borászatok mecenatúrája, lásd a Vyvyan Szőlőbirtok szabadtéri kiállítását a Kisharsány feletti dombokon. Hordókból , hordódeszkákból, hordókkal készült kreatív műalkotásokat érdemes külön is felkeresni – ez viszont már egy másik történet, de a képsorozat a hordók kapcsán itt a honlapon bővebben megtekinthető.
Válogatás I. rész, fotó- szöveg: Bagyinszki Zoltán
A máig ismert legrégebbi magyar nyelvű, borászati írásos emlékünk Sajószentpéterről ered 1403-ból! Hajdú Imre kutatásai szerint.
HAJDÚ IMRE: Nekem nem térkép e táj.
A könyv Borsod megyéről íródott és 1997-ben jelent meg, idézet a könyvből: “Az elmúlt évben borversenyre hívtak Sp.-re a város környékén termett borok zsűrizésére. Ismerőseim akik ezt meghallották, kajánul vigyorogtak. Tudtam miért. Abban a hitben ringatóztak, hogy majd bornak nevezett lőréket kell kóstolgatnom. Hisz Sajószentpéterrel kapcsolatban minden elmondható, csak az nem hogy jó bortermelő hely. S elképzelni sem tudják, hogy a szentpéteri határban megterem a “vitis vinifera.” Nos magabiztos hitetlenek! Figyelmükbe ajánlom, hogy a máig ismert legrégebbi magyar nyelvű borászati írásos emlékünk ebből az olyannyira “lebecsült” Sajószentpéterről ered 1403-ból!
Idézem: “HA PEDIG AZ VÁROS HÍRE NÉLKÜL EFFÉLE BORT VALAKI ITT KIÁRULAND? MÁS BORÁT. ANNAK OLYAN ARÁNYÚT ÉS ÁRÚJÁT AMINEMŰ AZ VIDÉKI VOLT, KIVONATUNK ÉS AZ FENEKÉT KIVÁGATVÁN, AZ FÖLDRE ONTATJUK.”
Íme Spéternek a borkultúra terén sem kell szégyenkeznie – mint ahogy építészeti, történelmi, irodalomtörténeti emlékekben sincs hiány. Itt van mindjárt a magyar templomépítészet egyik legnagyszerűbb remeke a XIV. századból- a Református nagytemplom amit a költő így énekelt meg hajdanán: Szép öreg templom a szentpéteri, habár nem a szent Péter temploma, Rómától messze vonta meg magát, – a Sajó partján van csendes otthona. Sok száz év viharzott át fölötte, Isten csodája, hogy el nem söpörte…”. Ugyanis a gótika, a reneszánsz, a barokk építészeti jegyeinek szemléletes bemutatóterme Istennek e nagyszerű háza. Lásd a mellékelt fotót.
AZ ÍRÁS LEHETSÉGES, EGYIDŐS LEHET A VÁROSKA HÍRES GÓTIKUS TEMPLOMÁVAL.
A Corvina Kiadó szeretettel meghívja
című könyvének bemutatójára a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál programjaként.
A kötetet Bede Béla és dr. Mészáros Gabriella mutatja be.
Időpont: 2013. április 20. szombat, 11.30-12.30 Helyszín: Millenáris, Jövő Háza, Supka Géza terem (Cím: 1024 Budapest, Kis Rókus u. 16-20.)
A könyvbemutató után, 12:3O-tól Bede Béla és Bagyinszki Zoltán dedikál a Corvina/Líra standon (B 19.)
A könyvről: A Corvina tematikus útikönyv-sorozatának második kötete a 22 magyar borvidéket mutatja be Bagyinszki Zoltán és a borászatok fotóival. Kitér azok történetére, talajára, klímájára és leggyakoribb szőlőfajtáira. Az egyes borvidékeken belül megismerkedhetünk a jelentősebb borászatokkal, az egész Ország területéről összesen 145-tel, valamint a különböző borászok borkészítési “filozófiájával”, szakmai hitvallásával. Minden borászatnál szerepel az elérhetőség, a borkóstolási, vásárlási és esetleg a szálláslehetőség. S hogy a kép még teljesebb legyen, a bemutatott borászatok további 211 pincészetet ajánlottak, amelyeknek szintén megadjuk a címét, telefonszámát és internetes elérhetőségét.
Az útikönyvet több mint 600 színes fotó teszi szemléletessé. A tájékozódást térkép és GPS koordináták segítik. A könyv angol nyelven is megjelenik, 404 Oldal.
Teátristáknak emléket állító kereszt és színészliget a Bükkaljai borvidéken.
A fürdő és a bor mellett még egy vonzó érdekesség Bogácson. A bogácsi központból gépkocsival kifelé menet – Cserépfalu felé, a jobb oldalon található az idegenforgalmi szempontból is jelentős pincesor. A régen és a közelmúltban épült változatos pincevilág szélén, egy érdekes fából faragott emlékmű állítja meg a kíváncsi szemlélődőt. Pár évvel ezelőtt Hanák Zsolt javaslatára színészligetet alakítottak ki – fákat ültettek a színművészeink tiszteletére Bogácson. A liget folyamatosan bővül , a Nemzet Színészei is megjelentek már és újabb csemetékkel bővítették a faállományt. Jelenleg 24 művész szerepel a kereszten.
Van egy behajtó is a szellemes névvel rendelkező Borárustér táblával rendelkező pincénél, itt érdemes megállni inni egy pohár – talán két pohár bort és megtekinteni, tisztelegni a művészvilág óriásai előtt. Igazán nagy nevek, híres művészek a magyar színjátszás történetéből.
Az emlékezetes alakítások, a remek filmek, világhírű színművészeink és a látott színdarabok gyorsan leperegnek lelki szemeink előtt, felidézve ifjúságunk film és színházi élményeit is. A jó ötlet igényes kivitelezésben valósult meg, ill. bővült a kereszt révén , amely Hajdú Imrének a Szt. Márton Borlovagrend kancellárjának köszönhető. Hanák Zsoltnak köszönhető.
Bagyinszki Zoltán
A keretes beépítésű lakóház a 18. század végétől kezdődően, több szakaszban épült ki. Legrégebbi része a telek nyugati oldalán álló görög borkereskedő ház, mely majdnem teljesen érintetlen állapotban maradt fenn. Ehhez kapcsolódik egy a 19. század első felében épült egyemeletes klasszicista, és egy 1884-ben épült szárny, melyet az 1960-as években emeletessé bővítettek.
A barokk homlokzatrész pilaszterekkel, faltükrökkel és falsávokkal van tagolva. Oldalszakaszainak ablakai fölött profilozott kosáríves szemöldökpárkány alatt rokokó jellegű stukkódísz található, a középszakasz két ablaka fölött hasonló stukkódísz fölött függönyíves szemöldökpárkány nyugszik. A homlokzatot profilozott párkány zárja. Az épület telekhatárhoz kapcsolódó udvari szárnyán, az utcai traktusba hullámos szemöldökpárkányú, felülvilágítós, záróékes, kőkeretes ajtó nyílik, mely ajtót barokk vasalatokkal díszes vasajtó zárja. Ugyanilyen ajtó található az épület udvari szárnyának emeletes hátsó szakaszán.
A földszintes szakasz előtt haladó, emeletre vezető lépcső alatti falazatban kőkeretes, vasrácsos pinceablak nyílik, rajta felfelé nyíló, vaslemezből készült csapóajtó látható. Az emeletre vezető lépcső mellett, a nyugati szárny falában vakolt szalagkeret alól nemrég került elő egy felső sarkain ívelt, záróékes, enyhén profilozott szalagkeretű kőkeretes ablak, melynek szárkövein vasalatnyomok találhatóak. Az épület nyugati, udvari szárnyának déli szakasza emeletes kialakítású. Az emeletes rész külső folyosóját szélein pilléreken, középen toszkán oszlopon nyugvó kétszakaszos, kosáríves árkádok tartják. A toszkán oszlopon nyugvó, a boltszakaszokat elválasztó harántborda épület felőli válla a falba épített négyzetes kőpilléren nyugszik, melyre a falban az udvari árkáddal megegyező ívű téglaborda feszül. A árkádok és a fal között két csehsüveg boltozatos szakasz található, melyek közül az északi szakaszban három kampóra rögzített vaskarika található.
A barokk kori utcai szárnyat és az északkeleti épületrészt erős eresz alatti külső folyosó köti össze, melynek járófelületén mintás terrazzo burkolat található. Az északkeleti épületrész homlokzatát pilaszterekkel, öv- és zárópárkánnyal tagolták, ablakait vakolt szalagkerettel látták el. Kapualja síkmennyezetes. Udvari körfolyosója hullámos ívű konzolokon nyugszik.
Forrás: muemlekem.hu
A Magyar Bor Akadémia 2012. évi “Bortermelője Magyarországon” cím birtokosa Áts Károly Mád, Royal Tokaji Borászati Zrt.
A “csodát alkotó” szakember és birodalma, a fotók 2012. év őszén készültek a Tokaj – Hegyaljai Borvidéken.
(az első három borász: Áts Károly – Tokaj, Borbély Tamás – Badacsony, Dúzsi Tamás – Szekszárd)
A bor és a művészet együtt, a borról a művészet eszközeivel, művészi reklám, alkotói mámor. Talán még tovább is sorolható a 2 terület, egy téma és egy eszköz – talán még az ihlet, ami az évezredek során sokszor került érdemi összefüggésbe. Ezt most itthonról 3 példával illusztrálom.
Három igényes műalkotás, háromféle megközelítés a bor és szőlő magas fokú művészi ábrázolására. 3 meghatározó építmény díszítése a szobrász a festő és az iparművész keze, szelleme által.
- Budapest a Magyar Parlament a világ egyik legszebbjeként (az eső 3- ban biztosan ott található) Az épületbelső szép részlete, a szőlő motívum ábrázolásával.
- Budapest az operaházunk szintén leg-leg épület, Ybl. Miklós alkotásaként, benne Lotz Károly gyönyörű képe, az egész belső egyik attrakciója a vigalom, a mámor, a jókedv burjánzó bemutatásával. A nagyméretű freskó Bacchust és a bort is ábrázolja – részlet
- Pécs, a Székesegyház homlokzati főkapujának szőlőt mintázó több mázsás egyedi vaskapuja, a helyi borvidék egyik szimbólumaként. Rétfalvi Sándor alkotása
A nonfiguratív szobrokkal teli bánya öböl megkapó látványt nyújt. A Szársomlyó–hegy elhagyatott kőbányájában 1967-től alkottak olyan szobrászok, akiknek kísérletezési szándéka messze túlmutatott az akkori köztéri szobrászat lehetőségein.
A fiatal művészek kezdeményezését az akkori helyi és megyei vezetés felkarolta, a kőbányához közeli Gyimóthy-villát felújították, a művészek rendelkezésére bocsátották, és 1968-ban nyugati mintára hivatalosan is létrehozták a Baranyai Alkotótelepeket.
1970-től a villányi művésztelepen alkotók csoportja nemzetközivé vált és a szobrászat került a középpontba. A Szoborpark helyben készített műalkotásainak száma folyamatosan nőtt. Olvass tovább… »