Ősszel ismét tudatosan…. Hajóson – a Pincefaluban jártam, sőt ott is aludtam – aludhattam végre és nem rohantam tovább! Megérte finom borok jó társaság, érdekes pincék , de a csúcs: Kedves borbarátok , pincelátogató Honfitársaim végre láthattam hogy a hihetetlenül stabil 1000 éves technológiának mi a lényege! A képeken Önök is láthatják, nem mindennapos eset- hogyan rakják az ívet a szakemberek és mitől lesz szép és tartós ( stabil ) a sok sok tégla agymás mellett, egymás felett ívelt formában a fejünk felett ………Pedig mint látjuk a pihenő boros hordók felett több méter vastag agyag és lösz található majd, több tonna súlyt képviselve.
Igen, nehéz és szép munka nagy felelősséggel, gratulálok az ismeretlen mesternek – ősszel visszatérek és megnézem a már kész művet,sőt az új hajósi bort is megkóstolom majd a boltíves pincében. Ja, csak úgy mellékesen közben 2013. tavaszán elkészült és megjelent a hazai borvidékeinket – benne Hajóst is 3 nyelven bemutató útikönyv a “Magyar Borvidékek”
Bagyinszki Zoltán
Bóly Baranya megyében, Pécstől kb. 30 km-re kelet-délkeletre, Mohácstól kb. 15 km-re nyugatra, Nagynyárád és Borjád szomszédságában fekvő település. Az 57-es főúton közelíthető meg Szajknál, vagy a főváros felől az M6-os autópályán. Vasútállomása a Pécs–Mohács-vasútvonalon található, a településtől kb. 3,5 km-re. A környék gazdasági központja.
A mezőgazdasági termelés szempontjából az átlagos hőmérséklet és a csapadékmennyiség kedvező, amely jó termőtalajjal párosul. Talaja mészben, humuszban gazdag, mélyrétegű, középkötött vályogtalaj. A kenyérgabona, a takarmány- és az ipari növények jól megteremnek itt, így a háziállatok tenyésztésének is megvannak a feltételei.
A város sík területen fekszik. Csupán kétszer három domb látható a település északi és déli határában. A várostól északra magasodik a Temető-domb, a Mária-hegy(Marienberg) és a Tukar. Az utóbbi két dombon vannak a szőlőterületek, az előbbin a Batthyány-Montenuovo mauzóleum és a temető tűnik szembe. A város déli területén emelkedik a Trischler-domb, a Szamárdomb és a Falu-dombja. Az utóbbi kettőn lakóházak vannak.
A város keleti határán egy kis patak, az úgynevezett Malom-patak folyik keresztül. Ha száraz az időjárás, víz alig-alig csörgedezik benne. Ma gazdasági szempontból teljesen jelentéktelen. A régi időktől kezdve a múlt század végéig viszont gazdasági szempontból is értékes lehetett. 1953-ban a pataktól nyugatra, régészeti leletmentés kapcsán egy Árpád-kori edényégető kemence került ki a földből. A kemence belsejét kitöltő földben rengeteg vízicsigaházat találtak. A kemence 38 méterre van a patak jelenlegi medrétől, tehát valamikor bővízűbb volt: hal, rák, egyaránt tanyázott benne és gyakran kiöntött, partján egykor malmok működhettek.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az Etyek–Budai borvidék az Észak-dunántúli borrégió legkeletibb, a Buda környéki szőlőket felölelő része.
Teljes termőterülete 5600 ha, ebből 3927 ha I. osztályú. Akárcsak a régió többi borvidékén,itt is szinte kizárólag fehérborokat termelnek, jellemzően reduktív technológiával. Talajai jellemzően mészkő,dolomit vagy homokkő alapkőzeten alakultak ki.
Évi átlagos hőmérséklete az országos átlagnál kissé alacsonyabb. A vidék viszonylag szeles, csapadékellátása megközelíti az országos átlagot. Az adottságok lehetővé teszik a korán szüretelhető pezsgőalapborok készítését. A borok többsége nem túl testes, reduktív, száraz bor.
Ismertebb borai:
Etyeki chardonnay Telki királyleányka Etyeki muskotály Etyeki olaszrizling Etyeki rajnai rizling Budai sauvignon blanc
A Haraszthy Pincészet tökéletes hely a bor- és gasztronómia kedvelőinek. Kapcsolódjon ki egy pohár borral a gyönyörű táj látványa mellett.
A Haraszthy Pincészet nem csak a borról szól, hanem annál sokkalta többről; a kikapcsolódásról, a változatos programokról, a feledhetetlen élményekről.
Forrás: http://www.hvp.hu/
Borvidékek- szobrok- emlékművek
Ritkaság, ezért talán érdemes bemutatni- megtekinteni azon köztéri alkotásokat a melyeket a finom borok, az illatos szőlő és talán a mámor ihletett.
Immár bejárva a 22 magyar borvidék szőlőhegyeit, településeit, pincesorait, azok több mint 150 települését (ez még természetesen messze nem a teljesség igénye…) válogattam egy pár képet a borhoz, a szőlőhöz kapcsolódó formagazdag köztéri alkotásokból, korpuszokból, emlékművekből, domborművekből, fafaragásokból. Anyagukat tekintve is nagy a változatosság.: bronz, márvány, kő, fém, fa, kerámia, kvalitásuk- történelmi értékük szintén sokszínű, a profi művésztől a falubeli fafaragóig bezárólag sokan kaptak késztetést, felkérést egy egy szőlőbeli alkotás elkészítésére.
Megtalálható itt 250 évre visszamenőleg: Bacchus, Szent Orbán, Szent Flórián, egy egy Korpusz , szőlővel díszített kereszt, vagy csak a borozó parasztember, impozáns emlékmű, azonban a legtöbb közöttük a szőlőben, pincesoron elhelyezett faragott kisebb, nagyobb méretben látható ( esztétikus avagy csúnya-igénytelen) közelmúltbeli Szent Orbán.
Feltétlen kiemelendő egy régi értékes alkotás, amely Kesztölc határában felállított nagyméretű védett Szent Orbán szobor. Az emlékmű a szőlő-hegy aljában egy diófa oltalmában található és közúton is megközelíthető.
Stílusukat tekintve, ez is egy változatos világ: a modern térplasztikától a naiv művészetet képviselő fafaragásig bezárólag . Talán a realisztikus jellegű művek száma a legnagyobb. A Tarcal központját díszítő kecses bronz Díszkút és a Pécsi Bacchus szoborcsoport- (Rétfalvi Zoltán szobrászművész alkotása 2003.) igazi kortárs művészeti csemege, a bort és a művészetet szerető polgárok számára mindenképpen.
Pécs környékén, a Mecsek- alján sok helyen láttam a Zsolnay gyárban készült , kézzel formált, festett majolika domborművet a helyi boros polgár igényességét is hirdetve. A szekszárdi hatalmas szőlő kilátó fém szőlőszemei, indái levelei- búzakalásszal kiegészítve- érdekes lenyomata a szocializmus időszakának. Hirdette, hirdeti , hogy Szekszárd a szőlő és a bor városa.
A különleges mega-emlékmű, egy kapuszerűség aminek nincs összekötő felső része… ez a „Hegyalja Kapuja” amely Szerencs városában van a Világörökséget szimbolizálva- ez elsősorban a Tokaji bor , ill. a történelmi borvidék érdeme ( szerintem !!! ). A hatalmas, egymással szemben álló 2 szimmetrikus kő és fa építmény 30m magasságú, a városba bevezető 37-es főút 2 oldalán már messziről látható.
Kirándulásaink, boros túráink közben érdemes megállni, megtekinteni a borhoz kapcsolódó művészetünk értékeit, köztéri szobrainkat,a témához kapcsolódó modern térplasztikákat. Külön csemege a ma már tudatos- egyéni és művésztelepi megbízás, felkérés a borászatok mecenatúrája, lásd a Vyvyan Szőlőbirtok szabadtéri kiállítását a Kisharsány feletti dombokon. Hordókból , hordódeszkákból, hordókkal készült kreatív műalkotásokat érdemes külön is felkeresni – ez viszont már egy másik történet, de a képsorozat a hordók kapcsán itt a honlapon bővebben megtekinthető.
Válogatás I. rész, fotó- szöveg: Bagyinszki Zoltán
A Figula Pincészet 1993-ban alakult a Pannon táj ékköveként emlegetett Balaton régióban. A dédapa, Tolnay István, a XIX. században Balatonfüred legtekintélyesebb borosgazdái közé tartozott, így az út számunkra ki volt jelölve. A legmagasabb minőség elérése érdekében a szőlő gondozásától a borok palackozásáig minden folyamatot a család végez, illetve felügyel. A hagyományok tisztelete mellett munkánk során felhasználjuk a legkorszerűbb technikai és technológiai lehetőségeket.
Szőlőskertjeink a pincészet 6 km-es körzetében találhatóak, Balatonfüreden, Balatonszőlősön, Pécselyen, Csopakon és Tihanyban.
A 20 hektáros birtokon – a klasszikus értelemben vett terroir gazdálkodás szellemében – dűlőink termését külön kezelve, szigorú hozamkorlátozással dolgozva – mutatjuk be a borvidék sokszínűségét.
A lelkiismeretes és szigorú szakmai munka eredményeként számos hazai és világversenyen – Bordeaux, Brüsszel, Párizs – komoly elismeréseket szereztünk borainkkal. Figula Mihály † többéves munkája elismeréseként a 2000. évben elnyerte hazánk legmagasabb szakmai elismerését, az „Év bortermelője” megtisztelő címet. A Magyar Bor Akadémia és az ország vezető borászatait tömörítő Pannon Bormíves Céh tagja volt. Munkásságát családja tisztelettel folytatja.
Forrás: figula.hu
A Konyári Pince jelenleg 25 hektáron gazdálkodik, évente körülbelül 110-140 ezer palackot forgalmaz. Ültetvényeik a környék jobb fekvéseiben találhatók. A birtok egyik ékköve, az 1757-ben épített téglaboltozatos pince, a balatonlellei Kishegyen található, ahol a szőlőművelés és borkészítés hagyománya 800 éves múltra tekint vissza. Konyári János az 1990-es évek elején a legelsők között jelent meg a piacon palackozott boraival. Magyarországon állítólag ő volt az első, aki a barrikhordós érlelést alkalmazta. A barrikolás művészetén túl azt is elsőként bizonyította be, hogy a Dél-Balatonon is lehet kékszőlőből csúcsborokat készíteni. Barrik érlelésű, 1990-es évjáratú Cabernet Sauvignon-ja nemcsak a Foodapest-VinAgora nagyaranyát, hanem a fogyasztók bizalmát is elnyerte.
Konyári János utánpótlásról is időben gondoskodott. Fia, Dániel, 2000-ben diplomázott, talán nem véletlen, a barrikhordós érlelésből írta szakdolgozatát. Az egyetem után bejárta a fél borvilágot, Dél-Afrikában, Portugáliában, Kaliforniában és Új-Zélandon tanulmányozta a borkészítés technológiáit. A Konyári Pince borai ma már apa és fia közös alkotásai.
Sigillum Loliense névre hallgató fehér és vörös küvéjük, melyek minden évjáratban a kiváló minőség és a kedvező ár házasításai, Lelle egykori pecsétjéről (Sigillum Loliense=Lellei pecsét) kapták a nevüket, a pecsétről, amely már évszázadokkal ezelőtt is karózott szőlőt ábrázolt.
A bordeaux-i fajtákból építkező vörös Loliense mellett 100%-ban merlot-ból készítik a fajta igazi teltségét és bársonyosságát megmutató Sessiot, 2008 decemberében pedig egy csúcsborral, a két cabernet házasításából született Pávával jelentkeztek, amely a kóstolók egybehangzó véleménye szerint a modernkori magyar borászat egyik legszebb és legelegánsabb tétele.
Konyári János 2008-ban elnyerte az Év Bortermelője-díjat.
Szőlőfajták: Merlot, Kékfrankos, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Olaszrizling, Hárslevelű, Sauvignon blanc és Chardonnay.
Forrás: utisugo.hu
