Tolcsva Magyarország északkeleti részén, Tokajhegyalja középső területén, a Bodrogba folyó Nagy-Tolcsva patak két oldalán fekszik, Szerencs és Sátoraljaújhely között, 25–25 km távolságra.
Öt hegyaljai szőlőtermelő településsel határos: északon és északnyugaton Erdőhorváti, keleten és délkeleten Sárazsadány, dél-délnyugaton Olaszliszka, nyugaton Erdőbénye, délen Vámosújfalu.
Tolcsva és környéke az őskőkortól kezdve lakott volt, amit az itt talált régészeti leletek is bizonyítanak. A Várhegy[3]) nevű határrész arra utal, hogy ott vár állhatott, IV. Béla korabeli, melynek nyomai még a múlt század közepén láthatók voltak. A régészek értékes leleteket találtak a településen és környékén, melyek többsége megtalálható a miskolci Herman Ottó Múzeumban, illetve a budapesti Nemzeti Múzeumban.
Az oklevelek 1255-ben említették először, Tolchwa néven.
A filoxéra járvány (szőlővész) 1886-ban érte el Tolcsvát, és a hegyaljai települések közül itt volt a legnagyobb a szőlő pusztulása. Az újratelepítés után 1895-re majdnem visszaállt a vész előtti állapot. A nagyobb szőlőbirtokosok nemcsak pincészettel, hanem feldolgozó és palackozó üzemekkel is rendelkeztek, önálló kereskedelmi, értékesítési joggal, az üvegeken saját címerrel ellátott címkékkel. A Hegyalján a XIX. század második felétől különböző társaságok, egyesületek alakultak, melyekhez a tolcsvai birtokosok is csatlakoztak.
A Rákóczi-szabadságharc után a borpiac kiszélesedése, az aszúbor megjelenése, az értékesítés akadályainak eltűnése segítették a minőségi és mennyiségi fejlődést. Az itteni pincékben érlelt borokból kerültek ki a leghíresebbek, melyek az egész Hegyaljának megalapozták a hírnevét. A borszállítások elsősorban a felvidéki városokon át Lengyelországba irányultak.
Az 1945 óta működő Szövetkezeti Borvásárló Egyesület utódaként 1950-ben alakult a Magyar Állami Pincegazdaság Tolcsvai Pincészete. Az állami gazdaság és pincegazdaság egyesülésével 1971. január 1-jétől kezdte meg működését a Tokajhegyaljai Állami Gazdaság Borkombinát, melynek II. sz. kerülete volt a tolcsvai. A Borkombinát 4 korszerű szőlőfeldolgozó üzemmel rendelkezett, a tároláshoz 16 pincészet, 200 pince szolgált, szeszfőzdék, palackozó üzemek is tartoznak hozzá.
1974-ben kezdte meg működését a tolcsvai palackozó üzem. Itt palackozott fajták: Tokaji Muskotályos, Tokaji Ó Furmint, Tolcsvai Édes Furmint, Tolcsvai Édes Hárslevelű, Tokaji Száraz Szamorodni, Tokaji Édes Szamorodni, Tokaji 3-6 puttonyos Aszú, Tokaji 6 puttonyos Muskotályos Aszú, melyek hazai és nemzetközi borversenyeken sok aranyérmet, világversenyt nyertek. A Borkombinát megalakulásától a Rákóczi család történelmi címerének felhasználásával készítette el emblémáját, borcímkéjét.
A politikai változások után az 1990-es évek elején a Borkombinátból kisebb gazdasági egységek alakultak, a tolcsvai területen az Oremus Kft. működik, mely a helyi pincészeteket is kezeli.
Forrás: wikipédia
Hat, tufába vájt pincesor mintegy 500 népi stílusú borháza öleli körbe a falut.
A legérdekesebb a Berezdi pincesor, aminek 200 présháza nemcsak szorosan egymás mellé, de három sorban egymás fölé is rendeződött. Az alsó sorban álló egyik pincében tufából kifaragott kőkatonák őrzik a boroshordókat. A pincében született mondás szerint: “Addig innen haza nem megyünk, amíg a katonák velünk nem énekelnek!”
A cserépfalui pincék a II. világháborúban menedéket nyújtottak nemcsak a falu lakóinak, hanem az alföldi embereknek is.A Berezdi pincesortól nem messze indul a rekultivált bánya helyén kialakított Berezdi sétány, ahonnan remek kilátás nyílik a falura és a Hór völgyére.
Forrás: www.vendegvaro.hu
Ménes, a hajdani híres történelmi borvidék Arad-hegyalján, hosszú ideig feledésbe merült a XX. század forgatagában. A legendás vörös aszúk, a fûszeres Kadarkák, az egykoron Európa-szerte híres nagytestû, bársonyos ménesi vörösborok és szelíd Királyleánykák vidékén létrejött pincészetünk 1999 óta arra törekszik, hogy e borvidék visszanyerje régi patináját, hírnevét. 70 hektáros szõlõbirtokunknak 85%-án kék, 15%-án fehérszõlõt termesztünk. Pincészetünk tárolókapacitása 5.000 hl.
Ménes kiváló talajadottsága és az adriai éghajlathoz hasonló klíma szülte a borvidék büszkeségeit, a vörösborokat! A Merlot, Pinot Noir, Cabernet Sauvignon, Kékfrankos és a Kadarka ma is cégünk kiváló borai. Zászlósborunk a Kadarka, amibõl régen a vörös aszút készítették. Vörösborainkat hagyományosan ászokhordóban érleljük. Alkalmazzuk a kishordós (barrique) érlelést is. Kitûnõ évjáratú borainkat több éves érlelés után értékesítjük. Fehérborainkat korszerûen, reduktív módon, hûtött erjesztéssel készítjük. Sajátosságunk a huszáros savgerinccel rendelkezõ Mustos Fehér, de szélesíti palettánkat a világfajta Sauvignon Blanc, a rózsaszirom illatú Tramini, a szelíd, de titokzatos Királyleányka, a jellegzetes Szürkebarát és a harmonikus Olaszrizling.
Ménes érdekes, izgalmas szín- és ízvilága babonázza meg vendégeinket boraink kóstolásakor, mert a nálunk készült bor ”… szikrát ad a szerelemnek, szárnyat a gondolatoknak, kandallótüzet a barátságnak”.
Forrás: www.wineprincess.ro
Hazai borvidékeink dimbes-dombos tájait válogattam több 1000 felvételből csak dombok hegyek szőlők témakörben, a teljesség igényével.
Hegy, domb: általános közismert földrajzi – geomorfológiai fogalmak. Szőlőhegy, szőlő, szőlődombok a fotósnak kihívást, túrát sok sok gyaloglást jelent. Le, föl mászkálva keresni a jó felvétel érdekében a megfelelő szögeket nézőpontokat, figyelve a háttérre is természetesen.
(Netán gondolva a csaholó kutyákra, a kiabáló zsörtölődő gazdára, az őrző védő Kft-k tolvajt sejtő szigorú embereire. Hála istennek ezt egyszer sem tapasztaltam, de invitáló kedves borosgazdákat annál inkábbbbbb.) Az elmúlt évben, a készülő, immár megjelent Magyar Borvidékek útikönyv kapcsán sok km sétát tudhatok magam mögött hegyeken dombokon.
Igéző látvány, valódi csend, jó levegő kellemes kikapcsolódás a szőlőtőkék közötti séta. Ha jó időben szeptemberben érkezik a fotós, akkor a mézédes illatos gyönyörű fürtök csábítják és elcsen 1-2 fürtöt, hogy a gasztronómia oltárán is áldozzon egy kicsit.
Panoráma, panorámák ebben talán verhetetlenek vagyunk. Hegyek ahová felkúszik a szőlősor, vagy csak ismert háttere a szőlőművelő területeknek. A legfantasztikusabbak a Tapolcai – medence tanúhegyei a Balaton déli partjáról vagy Tapolca várostól északra visszatekintve a félig lebontott Haláp tetejéről.
A Gulács formája igazi szabályos szépség, de a Badacsony vagy a Somló, de a Nagyharsányi -hegy Villánynál, vagy az öreg tokaji egykori vulkán szintén szép látvány a szemnek. Azért említésre méltó a Mátra, a Balaton- felvidék, benne Tihany változatos világa is.
A közelmúlt fejlesztései és turisztikai igénye alapján több borvidék pincészete- borászata a szőlődombok tetején alakította ki a vendéglátás igényes objektumait: szállás étkezés, borkóstolás. Ezeket érdemes felkeresni mert a jó borokat, a csendet, a pihenést, a világtól való teljes elszigetelődést, a szőlőhegyi panorámát biztosítják. Lásd a megjelent könyv fotóit.
Bagyinszki Zoltán a szőlő-hegyek turistája
A Hajós-Bajai borvidék a Duna-Tisza között található a Duna bal partján, délről Szerbia által határolva. A központ Baja, távolsága Szekszárdtól 20 km, Pécstől 60 km, Kalocsától 40 km, Kecskeméttől és Szegedtől 100 km, Budapesttől 160 km. Természetes tájai a Duna menti síkság déli része, a Bácskai homokhát, valamint a Bácskai lösztábla északi része. A Duna borrégióhoz tartozó, 12 településből álló Hajós-Bajai borvidék szubmediterrán éghajlatának, löszös, humuszos-homok talajadottságainak köszönhetően számos kiváló minőségű, hungarikumnak számító borfajta hazája. A Kincses Bácskaként emlegetett soknemzetiségű tájegység fehérborokban és vörösborokban egyaránt gazdag.
A több mint 2000 fős Bács-Kiskun megyei település a Hajós-Bajai borvidék egyik legszebb pincesorát őrzi. Nemesnádudvart Soltvadkert és Baja felől lehet megközelíteni az 51-es főúton.
Nemesnádudvar
A sváb kultúra jellegzetes bélyegei köszönnek vissza a település leghíresebb Mária-völgyi pincesorának szorosan egymás mellett elhelyezkedő, apró, szinte vakítóan fehér kis présházain. A sváb lakosok ősei a XVIII. században érkeztek erre a vidékre, Németország déli területeiről. Szőlőtermesztésbe kezdtek és létrehozták az első alacsony homlokzatú, keskeny, kisablakú, nagy ajtajú házacskákat.
A Mária-völgyi pincesor mellett elszórtan még több helyen találhatók présházak, pl. a temetői pincesoron, a kender-völgyi és a felsősükösdi út mentén.
Az itteni pincék főként Kadarka, Chardonnay, Rajnai rizling, Ottonel muskotály, Királyleányka, Kunleány, Kékfrankos, Cabernet sauvignon borokat rejtenek.
A nemesnádudvari borok szélesebb körben történő megismertetését szolgálja az évente megrendezésre kerülő áprilisi borverseny, szeptemberben a Szent Mihály napjához kötődő Új bor ünnepe, sőt a német nemzetiségi kultúrestek is.
A rendezvények lehetőséget nyújtanak a hagyományos falusi szüret, a pincepörkölt-, a lekvárfőzés és az „echte”sváb zenés-táncos mulatságok megismeréséhez.
A település látnivalói közé tartozik a Falumúzeum, ahol Nemesnádudvar és környékének története kerül bemutatásra. A Babamúzeumban különleges, régi babákban gyönyörködhetünk. Végül, de nem utolsó sorban említjük a szőlészeti-borászati hagyományok tárházát, a Bormúzeumot.
Forrás: wikipédia, pincefalvak.hu
A máig ismert legrégebbi magyar nyelvű, borászati írásos emlékünk Sajószentpéterről ered 1403-ból! Hajdú Imre kutatásai szerint.
HAJDÚ IMRE: Nekem nem térkép e táj.
A könyv Borsod megyéről íródott és 1997-ben jelent meg, idézet a könyvből: “Az elmúlt évben borversenyre hívtak Sp.-re a város környékén termett borok zsűrizésére. Ismerőseim akik ezt meghallották, kajánul vigyorogtak. Tudtam miért. Abban a hitben ringatóztak, hogy majd bornak nevezett lőréket kell kóstolgatnom. Hisz Sajószentpéterrel kapcsolatban minden elmondható, csak az nem hogy jó bortermelő hely. S elképzelni sem tudják, hogy a szentpéteri határban megterem a “vitis vinifera.” Nos magabiztos hitetlenek! Figyelmükbe ajánlom, hogy a máig ismert legrégebbi magyar nyelvű borászati írásos emlékünk ebből az olyannyira “lebecsült” Sajószentpéterről ered 1403-ból!
Idézem: “HA PEDIG AZ VÁROS HÍRE NÉLKÜL EFFÉLE BORT VALAKI ITT KIÁRULAND? MÁS BORÁT. ANNAK OLYAN ARÁNYÚT ÉS ÁRÚJÁT AMINEMŰ AZ VIDÉKI VOLT, KIVONATUNK ÉS AZ FENEKÉT KIVÁGATVÁN, AZ FÖLDRE ONTATJUK.”
Íme Spéternek a borkultúra terén sem kell szégyenkeznie – mint ahogy építészeti, történelmi, irodalomtörténeti emlékekben sincs hiány. Itt van mindjárt a magyar templomépítészet egyik legnagyszerűbb remeke a XIV. századból- a Református nagytemplom amit a költő így énekelt meg hajdanán: Szép öreg templom a szentpéteri, habár nem a szent Péter temploma, Rómától messze vonta meg magát, – a Sajó partján van csendes otthona. Sok száz év viharzott át fölötte, Isten csodája, hogy el nem söpörte…”. Ugyanis a gótika, a reneszánsz, a barokk építészeti jegyeinek szemléletes bemutatóterme Istennek e nagyszerű háza. Lásd a mellékelt fotót.
AZ ÍRÁS LEHETSÉGES, EGYIDŐS LEHET A VÁROSKA HÍRES GÓTIKUS TEMPLOMÁVAL.
A Corvina Kiadó szeretettel meghívja
című könyvének bemutatójára a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál programjaként.
A kötetet Bede Béla és dr. Mészáros Gabriella mutatja be.
Időpont: 2013. április 20. szombat, 11.30-12.30 Helyszín: Millenáris, Jövő Háza, Supka Géza terem (Cím: 1024 Budapest, Kis Rókus u. 16-20.)
A könyvbemutató után, 12:3O-tól Bede Béla és Bagyinszki Zoltán dedikál a Corvina/Líra standon (B 19.)
A könyvről: A Corvina tematikus útikönyv-sorozatának második kötete a 22 magyar borvidéket mutatja be Bagyinszki Zoltán és a borászatok fotóival. Kitér azok történetére, talajára, klímájára és leggyakoribb szőlőfajtáira. Az egyes borvidékeken belül megismerkedhetünk a jelentősebb borászatokkal, az egész Ország területéről összesen 145-tel, valamint a különböző borászok borkészítési “filozófiájával”, szakmai hitvallásával. Minden borászatnál szerepel az elérhetőség, a borkóstolási, vásárlási és esetleg a szálláslehetőség. S hogy a kép még teljesebb legyen, a bemutatott borászatok további 211 pincészetet ajánlottak, amelyeknek szintén megadjuk a címét, telefonszámát és internetes elérhetőségét.
Az útikönyvet több mint 600 színes fotó teszi szemléletessé. A tájékozódást térkép és GPS koordináták segítik. A könyv angol nyelven is megjelenik, 404 Oldal.
Mecsekaljai borvidék.
A Cirfandli egy fehérborszőlő-fajta. Származása bizonytalan, egyes források szerint Ausztriából Gumpoldskirchen környékéről ered. Szinonim neve: Spätrot. Más forrás szerint Olaszországból, a Comói-tó vidékéről származik.
Magyarországon csak a Mecsekaljai borvidék Pécsi körzetében termesztik. Helyi fajta. A pécsi káptalan kezdeményezésére 1850 körül került Baranyába. A Móri ezerjót néha tévesen Zierfandlernek nevezik.
Kerekded levele változatosan tagolt, a széle a fonák felé hajló, bronzos árnyalatú. Fürtje vállas, tömött, bogyói világospirosak.
Szederkény község Baranya megyében a Mohácsi kistérségben.
A község több mint 730 éves múltra tekint vissza, a falu először 1272-ből származó Árpád-kori oklevélben szerepelt, amelyben Szolnok (Zoulnuk) nembeli Péter V. István királytól engedélyt kapott, hogy Szederkényt a Szent keresztről elnevezett templomával együtt a nyulak szigeti (ma Margit-sziget) apácákra hagyja. Az okmány említi, Nyomja Szederkény felé eső hídját, amely a Krassó vagy Karasó (ma Karasica) patakon vezetett át. Valószínűsíthető, hogy a település a 13. század közepén jöhetett létre a tatárjárás után.
Gyulán a Kultúra Magyar városában január 22- én, hagyományos rangos városi ünnepség keretében emlékleztünk Kölcsey Ferencre és méltattuk a város jelentősebb kulturális eseményeit, intézményeit, művészeti csoportjaink előadásait.
A jeles napon, 19.00 óra után pár perccel zsúfolásig megtelt a Művelődési Ház előtere.
A szervezők egyetértésével, hogy a kultúránk része a gasztrokultúra és benne a hazai borkultúra is, először e program keretében a borkultúra is bemutatásra került Gyulán a Magyar Kultúra Napján. A programot felvezetően meglepetésként az Erkel Vegyeskar tagjai Erkel Ferenc Bordalát is elénekelték.
A Corvin Borklub Baráti Társaság egyik vezetője Bozó András előadásában körbejártuk a magyar borvidékeket, szó esett az egyre jobb és elismertebb magyar borokról, az élményszerű társasági borkóstolókról, a gyulai Borklub tevékenységéről, a készülő borvidékek útikönyvről – ezalatt BAGYINSZKI ZOLTÁN fotóiból készült közel 200 fotó mutatta be a 22 hazai borvidékünk tájait, borait, érdekességeit, a borospincék a szőlőhegyek invitáló hangulatát. (ebből a vetített-feliratos képanyagból egy szűkebb válogatás kerül most bemutatásra az internet segítségével).
A kellemes estet a jelenlévők örömére finom egri borok kóstolásával zártuk. Egri Bikavér, Egri Csillag került a poharakba, egészségünkre!
Bagyinszki Zoltán fotográfus a program egyik szervezője
Teátristáknak emléket állító kereszt és színészliget a Bükkaljai borvidéken.
A fürdő és a bor mellett még egy vonzó érdekesség Bogácson. A bogácsi központból gépkocsival kifelé menet – Cserépfalu felé, a jobb oldalon található az idegenforgalmi szempontból is jelentős pincesor. A régen és a közelmúltban épült változatos pincevilág szélén, egy érdekes fából faragott emlékmű állítja meg a kíváncsi szemlélődőt. Pár évvel ezelőtt Hanák Zsolt javaslatára színészligetet alakítottak ki – fákat ültettek a színművészeink tiszteletére Bogácson. A liget folyamatosan bővül , a Nemzet Színészei is megjelentek már és újabb csemetékkel bővítették a faállományt. Jelenleg 24 művész szerepel a kereszten.
Van egy behajtó is a szellemes névvel rendelkező Borárustér táblával rendelkező pincénél, itt érdemes megállni inni egy pohár – talán két pohár bort és megtekinteni, tisztelegni a művészvilág óriásai előtt. Igazán nagy nevek, híres művészek a magyar színjátszás történetéből.
Az emlékezetes alakítások, a remek filmek, világhírű színművészeink és a látott színdarabok gyorsan leperegnek lelki szemeink előtt, felidézve ifjúságunk film és színházi élményeit is. A jó ötlet igényes kivitelezésben valósult meg, ill. bővült a kereszt révén , amely Hajdú Imrének a Szt. Márton Borlovagrend kancellárjának köszönhető. Hanák Zsoltnak köszönhető.
Bagyinszki Zoltán
