A 200 éves, hegybe vájt pincerendszert a belvárostól fertájóra alatt érhetik el a látogatók. Családunk szöllész-borász hagyományai másfél évszázadra nyúlnak vissza. A betérő vendégek kiállítás keretében tekinthetik meg a család egykori múzeális termelőeszközeit. Viniczai Sándor, szakújságíró írta rólunk: “Föld alá álmodott világ. Városka az utca szintje alatt. Sikátorokkal, nagyobb terekkel. Igazi csemege borkedvelő barlangi medvéknek, s néhány pohár után pedig birokra kelnek a sarokból kitörő sárkányok.” Szeretettel várjuk kedves vendégeinket szakmai kommentálással egybekötött bortúráinkon, ami felejthetetlen élményt nyújt mindenki számára.
Forrás: www.ganglbor.hu
A VYLYAN Pincészet védjegye a bor és a művészetek összefonódása, ennek egyik eredménye a már igen komoly gyűjteménnyé vált Művészi Hordók projekt. 2008-ban születtek az első alkotások, amelyek a borok érleléséhez használt (barrique) hordókból készültek. Az alkotás természetéből következik, hogy az ötletek tárháza végtelen, így minden évben új Művészi Hordók mutatkoznak be az Ördögkatlan alkalmából.
Forrás: www.vylyan.hu
Tolcsva Magyarország északkeleti részén, Tokajhegyalja középső területén, a Bodrogba folyó Nagy-Tolcsva patak két oldalán fekszik, Szerencs és Sátoraljaújhely között, 25–25 km távolságra.
Öt hegyaljai szőlőtermelő településsel határos: északon és északnyugaton Erdőhorváti, keleten és délkeleten Sárazsadány, dél-délnyugaton Olaszliszka, nyugaton Erdőbénye, délen Vámosújfalu.
Forrás: wikipédia
Fotók szöveg nélkül.
A műemléki védelem alatt álló, egykori szépségében megőrzött épület, a Tokaj főterén álló polgárházak egyike. A múzeumépület egykor görög kereskedőház volt. Az egyemeletes, szépen tagolt lakóházat 1790 táján a módos, görög eredetű Karácsony család építtette. A 19. században a Szaszaráthok tulajdonába került, akik szintén a legjelentősebb tokaji kereskedőfamíliák közé tartoztak. Az impozáns épület 1985 óta ad helyet múzeumként állandó, illetve időszakos kiállításoknak. A lakóház kívül-belül gazdagon díszített.
A több, mint kétszáz éves lépcsőkön felfelé ballagva, szintről-szintre érve megismerhetjük mindazt, ami Hegyalját naggyá és ismertté tette. Ez a terület, már évszázadok óta, a különféle tényezők meg nem ismételhető, páratlan együttállásának köszönheti egyedülvalóságát. A tokaj-hegyaljai borvidék, a világ első zárt borvidéke, az Abaújszántó-Tokaj-Sátoraljaújhely közötti háromszög alakú területen több, kisebb-nagyobb települést foglal magába. Az abaújszántói Sátorheggyel kezdődik és a sátoraljaújhelyi Sátorheggyel végződik. “Incipit in Sátor, definit in Sátor”- ahogy a régi mondás tartja. A vidék egyetemes védelemre méltó értékekkel bír, olyan értékekkel, ami méltán indokolttá tette, hogy az emberiség közös örökségeként tartsuk számon. 2002. június 30-án a Tokaji Borvidéket az Unesco világörökségi védelem alá helyezte, kultúrtáj kategóriában.
Forrás: tokaj.hu
A Csongrád vidékén zajló szőlőtermesztésre utaló első adat a garamszentbenedeki apátság alapító levelében (1075) szerepel a Tisza melletti Alpár szőlőivel kapcsolatban.
Szegednek és a többi környékbeli mezővárosnak már a XIV. században voltak szőlőbirtokai, de nem helyben, hanem a Szerémségben. A XV. században Szeged város közvetlen közelében is történt szőlőtelepítés.
A közhiedelem szerint mohamedán országokban vallási okokból nincsen bortermelés és -fogyasztás. Ellentmond ennek, hogy az – itt valóban 150 éves! – török uralom alatt a bortermelés változatlanul folyt. A török igazgatás alatt a török tisztviselők és birtokosok jövedelme ugyanis túlnyomóan a bor jövedelméből állt. (Amit pedig a hívő mozlim a háztető alatt iszik meg, azt „Allah az égből úgysem látja”.) Ekkor érkezett ebbe a térségbe a balkáni eredetű vörösborkultúra, amelynek vezető szőlőfajtája volt a kadarka. Ebben az időben gyalogművelést alkalmaztak, azaz támrendszer nélkül termesztették a szőlőt.
A török hódoltság után megindult az elvadult Alföld civilizálása. Mária Terézia királynő 1779-ben rendeletben szorgalmazta a szőlőtelepítést az Alföldre, hogy ilyen módon a futóhomokot megkössék. A nagymértékű szőlőtelepítés tovább folytatódik a XIX. században is, immár nemcsak a futóhomok megkötése céljából, hanem a filoxéravész által meggyengített magyarországi bortermelés kiegyensúlyozása miatt is. A filoxéra a homoktalajokon (75-80% kvarctartalom felett) ugyanis nem tud megélni, ezért az Alföldön nem okozott olyan jelentős kárt, mint más borvidékeken. A kiterjedt szőlőtelepítésnek és -művelésnek köszönhető a szegedi puszták és a tanyavilág gyors benépesedése is.
Míg a XX. században a Csongrád-vidéki bortermelés húzóágazat volt, addig a 70-es évektől a szőlő- és bortermelésben hanyatló tendencia követhető. A termelési költségekre nem volt állami fedezet, a 90-es évektől pedig összeomlott a keleti borpiac. Ennek köszönhető a szőlőtermelés alá vont területek radikális csökkenése, annak ellenére, hogy 1990-ben az Alföldi borvidék egy részéből kiválva, önálló borvidékké alakult Csongrád és környéke.
Izgalommal vegyes kíváncsisággal várja a szakmai és fogyasztói közönség, hogy az igénytelenebb borok felvételére alkalmas keleti borpiac kikapcsolása után képesek lesznek-e a vidék termelői arra, hogy átálljanak a nyugati piac által megszabott magasabb minőségi követelményekre.
Forrás: Rohály Gábor, Mészáros Gabriella, Nagymarosy András Terra Benedicta – Áldott föld, 2004
Tizennyolc tonna súlyú, több mint hat méter széles, és tölgyfából készült harminc éve. A világ legnagyobb boroshordója egy budafoki pincében áll, 120 ezer liter fehérborral teletöltve.
A budafoki borospincék teljes hosszát senki sem ismeri. Akár több tíz kilométernyi ismeretlen járat is húzódhat a föld alatt.
- Abban a csaknem 100 kilométer hosszú, kanyargós pincerendszerben, amelyet több mint 350 éve ma is használnak, a teljes magyarországi fehérborkészlet körülbelül tíz százalékát tárolják – avat be a hihetetlen számokba Bognár Jenő, a pincerendszert és a hozzá tartozó éttermeket üzemeltető Palace Catering üzletvezetője.
A világ legnagyobb boroshordója is itt van. Csodájára járnak magyar és külföldi turisták egyaránt. Szélessége 6,14 méter, abroncsa 4 tonna súlyú. Az óriás tölgyfa hordó üresen 18 tonnát nyom. Ahhoz, hogy beférjen, ki kellett mélyíteni a sziklába vájt barlang egyik ágát. A terem falát évtizedek óta nemespenész borítja.
- A hordót 1974-ben készítették Csepelen. Igaz ugyan, hogy a világon van ennél nagyobb is, azt azonban nem használják, csak dísz. Ez a hordó viszont él”. Most is fel van töltve borral: 120 ezer liter rizling van benne – magyarázza Bognár Jenő. Nem is állhat üresen, az tönkretenné a fát.
A hordó előlapján hatalmas dombormű mutatja be a borkészítés fázisait a kötözéstől a szüretig. A hatalmas faragványt a Kossuth-díjas Szabó István készítette, aki magát is megörökítette a bort préselő munkások között.
A budafoki borászatot még Mária Terézia korában honosították meg az ide települő svábok. Aztán egy járvány elpusztította az összes szőlőt, a pincerendszer azonban megmaradt. Többször keresett és talált itt menedéket a polgári lakosság a háborúk idején. Mivel a mészkőbe vájt alagútrendszer egyenletes, 14-16 fokos hőmérsékletet biztosít télen-nyáron, ma is bor tárolására és gombaszaporításra használják. Etyeki és balatoni borokat tárolnak itt, aztán palackozzák, és innen kerül a boltokba. Pezsgőt is készítenek az itt tárolt nedűkből.
Forrás: blikk.hu
Fotó : Bagyinszki Zoltán junior
Az Ászár–Neszmélyi borvidék a Dunántúl északi részén, a Dunától délre található dombvidékeken terül el. A borvidék címet 1977-ben kapta meg, területe 1400 hektár.
A területen már a római korban is termesztettek szőlőt, de a török hódoltság idején a lakosság megritkulásával az ültetvények is tönkrementek. A 18. század végére ismét jelentős termelővé és borexportőrré vált, mivel a borok, magas savtartalmuknak köszönhetően a hosszabb szállítást is jól viselték. A 19. század végén az ország szőlőtermelőit sújtó filoxéra-járvány itt is komoly károkat okozott. Ekkor kezdték betelepíteni a homokos területeket, mivel a laza talaj immunis a szőlőgyökértetűre és a fajtaszerkezet is megváltozott. A II. világháború után a termelési és minőségi problémák olyan szintűre nőttek, hogy 1959-ben elvesztette borvidék rangját, melyet az új telepítések hatására 1977-ben visszaszerzett. Olvass tovább… »
“Nem kell nagyon járatosnak lenni a történelemben, hogy sejtse az ember, elődeink sem vetették meg a jó bort. Ez a különleges nevű település különleges értékeket hordoz, melyekkel érdemes megismerkednie azoknak is, akik az interneten, és azoknak is, akik élőben látogatnak el hozzánk. Épített emlékeink, szőlő- és bortermesztő hagyományaink, rendezvényeink mind-mind azt szolgálják, hogy az itt élők jól érezzék magukat, és bebizonyíthassák a látogatóknak: nemcsak táji környezetünk és borunk, hanem vendégszeretetünk is páratlan.
Szeretettel invitálok mindenkit: látogassanak el hozzánk. Jól fogják érezni magukat a Tiboldok földjén!”
Forrás: mezeipinceszet.eu
A képeken a közismert Mezei pincészetről készült felvételek is láthatóak!
Olvass tovább… »