Oldalsáv
Hétszőlő – Tokaj Szőlőbirtok 1571-től
2017.05.29. | Bagyinszki Zoltán

A Tokaj Hétszőlő birtok a Tokaj-Hegyaljai borvidék, a tokaji Kopasz hegy déli lankáin terül el: 45 hektárát két elsőosztályú dűlő, a Hétszőlő és a Nagyszőlő, valamint a másodosztályú Kis-Garai dűlő alkotja. A két elsőosztályú dűlő részét képezi annak a 350 hektárnyi területnek, amely a XVIII. századi besorolás szerint kivételes borokat ad. A birtok jelentőségét növeli, hogy az első aszúbor említése 1571-ben a Hétszőlő dűlővel kapcsolatban történt. Az elmúlt századok során olyan tulajdonosok birtokolták, mint a bibliát elsőként magyarra fordító Károli Gáspár, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, a Rákóczi család, és a császári udvar. A Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtok 1991. decemberében jött létre. A szőlő feldolgozása a dűlő területén található feldolgozóüzemben történik. Minden évben lehetőséget ad Aszú és Szamorodni bor mellett Furmint, Hárslevelű és Muskotály fajbor készítésére is. 1995 óta – elsőként a borvidéken – “késői szüretelésű” borokat is készítenek, elsősorban Hárslevelű és Furmint fajtából. Stílusteremtő borászat. Bár a tulajdonos francia, a teljes vezetés mind borászati, mind gazdasági szempontból magyar.

http://vinoport.hu/pinceszet/hetszolo-tokaj-szolobirtok/100

Soproni borvidék, Fertő mente
2016.08.16. | Bagyinszki Zoltán

Borvidék az Alpokalján

Az ország legnyugatibb borvidéke, amely már a középkor óta híres volt borairól és jól szervezett borkereskedelméről.

A soproni borvidék az Alpokalján, a Soproni-hegységben és a Fertő-tó déli és nyugati szegélyén terül el. Egyenes folytatása a burgenlandi Lajta-hegységi, Ruszt-Fertő-vidéki bortermő területeknek. A szőlővidék két nagy tömbben helyezkedik el. Az egyik, – szőlőművelésre talán alkalmasabb terület – északon van, Fertőrákos, a Fertő-tó és Balf község között. Ez a táj a Fertő-tó felé lejt. A másik terület Soprontól keletre, Fertőszentmiklósig húzódik. A várostól délre, a Harka községbe vezető út mellett is találunk szőlőültetvényeket.

Itt még a csapból is vörösbor folyik

Sopron és környéke ma elsősorban vörösbor termeléséről híres (a terület öthatod részén vörösborszőlő terem), kisebb mértékű fehérbor termeléssel kombinálva.

Jelenleg a soproni borvidéken elsöprő dominanciával hódít a kékfrankos. Ezt csak nagy késéssel követi a zweigelt és a cabernet sauvignon. Az utóbbi év hatalmas sikere volt Franz Weninger soproni syrah bora, amely ezen a – melegkedvelő szőlőfajtához képest igen északi – területen is kitűnő minőséget mutatott. A fehérborok közül a hagyományos zöldveltelini mellett, a chardonnay, a traminit és a sauvignon blanc-ot említhetjük.

A szőlőültetvények fajtaösszetétele világosan mutatja azt a XX. század második felére kialakult állapotot, ami szerint a század elején, a filoxéravész után még kizárólag fehérbort termelő tájon a vörösbor jut uralomra. Vajon mi okozhatta a fajtaösszetétel gyors változását?

Sopron hagyományos szőlőfajtája a XX. század elején a zöld veltelini volt. Még korábban, a filoxéravész előtt, a XVIII. században a Soproni borvidéken a legjobb minőséget adó szőlőfajtának a furmint bizonyult, amelyből kedvező időjárás mellett, késői szüreteléssel aszúbort is termeltek. Ez volt az az árucikk, amelyre nagy volt a külföldi kereslet és az aszú kémiai tulajdonságai következtében nagy távolságra is szállítható volt. 1893-ban pl. 1000 hektoliter, 1894-ben 500 hektoliter, 1895-ben 200 hektoliter aszúbort termeltek a soproni borvidéken. A filoxéravész után eltűnt a soproni aszú és csak a Fertő-parti Ruszton élt tovább. 1919 után aztán Ruszt is eltűnt – legalábbis Magyarországról -, de a ma osztrák területen lévő városkában kiemelkedő évjáratokban ma is készítenek aszút.

Forrás:
Rohály Gábor, Mészáros Gabriella, Nagymarosy András
Terra Benedicta – Áldott föld, 2004

http://www.borterasz.hu/soproni_borvidek

Paks – a Sárgödöri pincék sora
2015.11.23. | Bagyinszki Zoltán

Pakson az ország más területeihez hasonlóan a 18-19. században lendült fel a szőlőtermesztés. A paksi présházak építése valószínűleg a 19. század elején kezdődött el. Legnagyobb részük a Sárgödör téren található. A hagyományos gerendás famennyezetű épületek általában 50 m² nagyságúak. A szőlőfeldolgozás eszközeit tároló présházakban néhol még több évszázados középorsós prések is találhatók. A Sárgödör tér nevét a pincék építésekor kitermelt löszös anyagról, a „sárga földről” kapta. A gazdák pincéiket a löszös talajba vájták, innen hordták el és használták fel házak építésére, falazásra, vakolásra, tapasztásra és a présházak falainak kialakítására. Ha a Sárgödör téri szépen felújított pincesoron járunk, feltétlenül érdemes megkóstolni az itt hagyományosnak számító, mondhatni zászlós siller borokat, amelyek a város leghíresebb étele, a halászlé mellé is igen jól párosíthatók.

http://www.kincsestolnamegye.hu

 

 

Noszvaj – borospincék
2015.08.27. | Bagyinszki Zoltán

Az 1800 fős, Heves megyei Noszvaj Egertől 10 kilométerre helyezkedik el. Az egri borvidék tagja. Eger vagy Mezőkövesd felől lehet megközelíteni a 3-as főútvonalról.
Noszvajon több pincesor is található, a Szomolyai úton, a Jókai úton hagyományos és újépítésű pincéket lehet megtekinteni. A 200 éves egykori uradalmi pincét a Thummerer Pincészet újította fel és alakította itt ki a Magtár Borozót, ahol a saját borait kóstolhatják és vásárolhatják meg a vendégek.

http://www.pincefalvak.hu

Bükkaljai borvidék – Görömbölyi pincesor Miskolcon
2014.05.30. | Bagyinszki Zoltán

A görömbölyi pincesor az egykori virágzó bükk-aljai borvidékhez köthető. A görömbölyi domboldalba több sorosan, teraszosan elhelyezkedő, jellegzetes, egyedi pinceházakból álló pincesor, látványosságnak is különleges.
A három soros történelmi pincesor a Garócza dűlőben található. Ennek a folytatása a Meleg-oldal felé a Debri-sor. Az Ág-hegyi pincesor a Tapolcai út melletti, néhány pincéből áll.
A pincék fölötti területen megtermelt szőlők igazi alapanyagként szolgálnak a helyi borkultúrák kialakításához, fejlesztéséhez. A borosgazdák a Görömbölyi Ősz rendezvény kereteim belül meghirdetett borversenyeken is résztvesznek, illetve családi, baráti társaságokkal együtt kóstolgatják a pincékben tárolt izletes borokat.

(forrás: http://www.miskolc-goromboly.hu/pincesor.php )

Bükkzsérc – Baglyosi pincesor
2014.05.30. | Bagyinszki Zoltán

A falu déli végén sorakoznak, a riolittufába vájt borospincék.
A pincesor két sorból áll, a Felső pincesorból és az alsó “Baglyos” pincesoron a tufafal oldalába vájt pincékből, amelyek látványa szintén megragadó.

Bóly – Mária-hegyi pincesor
2013.12.31. | Bagyinszki Zoltán

Bóly Baranya megyében, Pécstől kb. 30 km-re kelet-délkeletre, Mohácstól kb. 15 km-re nyugatra, Nagynyárád és Borjád szomszédságában fekvő település. Az 57-es főúton közelíthető meg Szajknál, vagy a főváros felől az M6-os autópályán. Vasútállomása a Pécs–Mohács-vasútvonalon található, a településtől kb. 3,5 km-re. A környék gazdasági központja.

A mezőgazdasági termelés szempontjából az átlagos hőmérséklet és a csapadékmennyiség kedvező, amely jó termőtalajjal párosul. Talaja mészben, humuszban gazdag, mélyrétegű, középkötött vályogtalaj. A kenyérgabona, a takarmány- és az ipari növények jól megteremnek itt, így a háziállatok tenyésztésének is megvannak a feltételei.

A város sík területen fekszik. Csupán kétszer három domb látható a település északi és déli határában. A várostól északra magasodik a Temető-domb, a Mária-hegy(Marienberg) és a Tukar. Az utóbbi két dombon vannak a szőlőterületek, az előbbin a Batthyány-Montenuovo mauzóleum és a temető tűnik szembe. A város déli területén emelkedik a Trischler-domb, a Szamárdomb és a Falu-dombja. Az utóbbi kettőn lakóházak vannak.

A város keleti határán egy kis patak, az úgynevezett Malom-patak folyik keresztül. Ha száraz az időjárás, víz alig-alig csörgedezik benne. Ma gazdasági szempontból teljesen jelentéktelen. A régi időktől kezdve a múlt század végéig viszont gazdasági szempontból is értékes lehetett. 1953-ban a pataktól nyugatra, régészeti leletmentés kapcsán egy Árpád-kori edényégető kemence került ki a földből. A kemence belsejét kitöltő földben rengeteg vízicsigaházat találtak. A kemence 38 méterre van a patak jelenlegi medrétől, tehát valamikor bővízűbb volt: hal, rák, egyaránt tanyázott benne és gyakran kiöntött, partján egykor malmok működhettek.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Etyeki pincék és szőlődombok
2013.12.11. | Bagyinszki Zoltán

Az Etyek–Budai borvidék az Észak-dunántúli borrégió legkeletibb, a Buda környéki szőlőket felölelő része.

Teljes termőterülete 5600 ha, ebből 3927 ha I. osztályú. Akárcsak a régió többi borvidékén,itt is szinte kizárólag fehérborokat termelnek, jellemzően reduktív technológiával. Talajai jellemzően mészkő,dolomit vagy homokkő alapkőzeten alakultak ki.

Évi átlagos hőmérséklete az országos átlagnál kissé alacsonyabb. A vidék viszonylag szeles, csapadékellátása
megközelíti az országos átlagot. Az adottságok lehetővé teszik a korán szüretelhető pezsgőalapborok készítését. A
borok többsége nem túl testes, reduktív, száraz bor.

Ismertebb borai:

Etyeki chardonnay
Telki királyleányka
Etyeki muskotály
Etyeki olaszrizling
Etyeki rajnai rizling
Budai sauvignon blanc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Tolcsva – Borospincék
2013.06.07. | Bagyinszki Zoltán

Tolcsva Magyarország északkeleti részén, Tokajhegyalja középső területén, a Bodrogba folyó Nagy-Tolcsva patak két oldalán fekszik, Szerencs és Sátoraljaújhely között, 25–25 km távolságra.

Öt hegyaljai szőlőtermelő településsel határos: északon és északnyugaton Erdőhorváti, keleten és délkeleten Sárazsadány, dél-délnyugaton Olaszliszka, nyugaton Erdőbénye, délen Vámosújfalu.

Tolcsva és környéke az őskőkortól kezdve lakott volt, amit az itt talált régészeti leletek is bizonyítanak. A Várhegy[3]) nevű határrész arra utal, hogy ott vár állhatott, IV. Béla korabeli, melynek nyomai még a múlt század közepén láthatók voltak. A régészek értékes leleteket találtak a településen és környékén, melyek többsége megtalálható a miskolci Herman Ottó Múzeumban, illetve a budapesti Nemzeti Múzeumban.

Az oklevelek 1255-ben említették először, Tolchwa néven.

A filoxéra járvány (szőlővész) 1886-ban érte el Tolcsvát, és a hegyaljai települések közül itt volt a legnagyobb a szőlő pusztulása. Az újratelepítés után 1895-re majdnem visszaállt a vész előtti állapot. A nagyobb szőlőbirtokosok nemcsak pincészettel, hanem feldolgozó és palackozó üzemekkel is rendelkeztek, önálló kereskedelmi, értékesítési joggal, az üvegeken saját címerrel ellátott címkékkel. A Hegyalján a XIX. század második felétől különböző társaságok, egyesületek alakultak, melyekhez a tolcsvai birtokosok is csatlakoztak.

A Rákóczi-szabadságharc után a borpiac kiszélesedése, az aszúbor megjelenése, az értékesítés akadályainak eltűnése segítették a minőségi és mennyiségi fejlődést. Az itteni pincékben érlelt borokból kerültek ki a leghíresebbek, melyek az egész Hegyaljának megalapozták a hírnevét. A borszállítások elsősorban a felvidéki városokon át Lengyelországba irányultak.

Az 1945 óta működő Szövetkezeti Borvásárló Egyesület utódaként 1950-ben alakult a Magyar Állami Pincegazdaság Tolcsvai Pincészete. Az állami gazdaság és pincegazdaság egyesülésével 1971. január 1-jétől kezdte meg működését a Tokajhegyaljai Állami Gazdaság Borkombinát, melynek II. sz. kerülete volt a tolcsvai. A Borkombinát 4 korszerű szőlőfeldolgozó üzemmel rendelkezett, a tároláshoz 16 pincészet, 200 pince szolgált, szeszfőzdék, palackozó üzemek is tartoznak hozzá.

1974-ben kezdte meg működését a tolcsvai palackozó üzem. Itt palackozott fajták: Tokaji Muskotályos, Tokaji Ó Furmint, Tolcsvai Édes Furmint, Tolcsvai Édes Hárslevelű, Tokaji Száraz Szamorodni, Tokaji Édes Szamorodni, Tokaji 3-6 puttonyos Aszú, Tokaji 6 puttonyos Muskotályos Aszú, melyek hazai és nemzetközi borversenyeken sok aranyérmet, világversenyt nyertek. A Borkombinát megalakulásától a Rákóczi család történelmi címerének felhasználásával készítette el emblémáját, borcímkéjét.

A politikai változások után az 1990-es évek elején a Borkombinátból kisebb gazdasági egységek alakultak, a tolcsvai területen az Oremus Kft. működik, mely a helyi pincészeteket is kezeli.

Forrás: wikipédia

Cserépfalu-Bükkalja, Berezdi pincesor
2013.05.17. | Bagyinszki Zoltán

Hat, tufába vájt pincesor mintegy 500 népi stílusú borháza öleli körbe a falut.

A legérdekesebb a Berezdi pincesor, aminek 200 présháza nemcsak szorosan egymás mellé, de három sorban egymás fölé is rendeződött. Az alsó sorban álló egyik pincében tufából kifaragott kőkatonák őrzik a boroshordókat. A pincében született mondás szerint: “Addig innen haza nem megyünk, amíg a katonák velünk nem énekelnek!”

A cserépfalui pincék a II. világháborúban menedéket nyújtottak nemcsak a falu lakóinak, hanem az alföldi embereknek is.A Berezdi pincesortól nem messze indul a rekultivált bánya helyén kialakított Berezdi sétány, ahonnan remek kilátás nyílik a falura és a Hór völgyére.

Forrás: www.vendegvaro.hu


borfokusz.hu
© Pauló Lajos 2013
×

ATTENTION!(by Comprehensive Google Map Plugin)

Dear blog/website owner,
It looks like Google map API could not be reached. Map generation was aborted!

Please check that Google API script was loaded in the HTML source of your web page