Oldalsáv
»
O
l
d
a
l
s
á
v
«
Erdőbénye – A zempléni Hotyek Attila kádár
2019.07.03. | Bagyinszki Zoltán

Családomban apáról-fiúra száll a mesterség hagyománya. Jelenleg fiammal (mint harmadik és negyedik generáció) dolgozunk a 2004-ben felépített műhelyben.

Célunk az, hogy az évszázadok alatt felhalmozott tudást és tapasztalatot ötvözzük a jelen modern technikájával, technológiájával a megrendelő igénye szerint. Műhelyünkben készülnek díszhordók, boroshordók tölgyfából, pálinkáshordók eperfából, virágedények, borászati eszközök.
A látogatók számára mesterség bemutatókat tartunk, ahol munka közben láthatják a hordó készítés egy-egy látványos elemét. A program zárásaként a családi pince kézműves borait kóstolhatják meg a szomjas vendégek. Specialitásunk a fajtaszelektált Furmint és Hárslevelű száraz borok.

 

http://www.tokaj-turizmus.hu/Hotyek-Attila-kadar

Villánykövesdi – Óriás Batthyány pince
2019.07.01. | Bagyinszki Zoltán

A feltáruló látvány, a hordókkal övezett hatalmas tér lenyűgözően hat az emberre. Mivel a kor technikai fejlettsége nem tette lehetővé a földalatti pinceépítést, ezért a felette lévő dombot elhordták és a pince (templom) falainak felhúzása után visszahordták rá a földet. Mivel régen lovas kocsival szállították a bort, ezért a pince nem mély, de roppant széles.
Megépítésekor a Batthyány család tulajdonát képezte, de egy házasság révén a bólyi Montenouvo családhoz került és a II. Világháború végéig tulajdonukban maradt. Ezután a villánykövesdi Tsz, majd 1975–től az „Új Alkotmány” Mg. Tsz. és 2003 októberétől a „Villányi Szársomlyó” Kft. tulajdonát képezi.
E kivételes adottságot felhasználva évente egyszer – az Európai Bordalfesztivál keretében – a pince 400 fős hallgatóságot befogadó hangverseny teremmé változik. Akusztikája az egyedi, katedrális-szerű kialakításnak köszönhetően kiváló.
Szőlőültetvényeink a villánykövesdi Batthyány pincétől délre illetve nyugatra találhatók. Az összesen 120 hektár szőlőterület egy része a Villányi borvidéken, a 442 m magas Szársomlyó déli-délnyugati lankáin található. A kitűnő minőséget adó ültetvényeink elsősorban a villányi Csillag- Völgyben és a nagyharsányi Dobogó dűlőben találhatók.
Az elmúlt 15 évben közel 60 hektár új szőlő ültetvényt telepítettünk a hajdani bólyi Batthyány, majd Montenuovo uradalom által használt, déli fekvésű, ivánbattyáni Fanny-dűlőben.
Ültetvényeink fajtaösszetétele: cabernet sauvignon, cabernet franc, portugieser, kékfrankos, merlot és zweigelt, olaszrizling, szürkebarát, chardonnay, muscat ottonel és zöldveltelini.

https://villanyiborvidek.hu/hu/pince/batthyany-pince

Egri borvidék, Andornaktálya – öreg pincék
2019.06.28. | Bagyinszki Zoltán

Felvidék – Kistornya is a Tokaji borvidék része
2019.03.11. | Bagyinszki Zoltán

Tokaj – Bodrogkisfalud Patricius Borház Kft.
2019.03.04. | Bagyinszki Zoltán

A tokaji borvidéken található Patricius Borházat a Kékessy család múltból táplálkozó és a jövő iránt érzett borászati elhivatottsága hívta életre. Tulajdonosai Kékessy Dezső és lánya, Kékessy Katinka. A család felmenői apai és anyai ágon már a XVIII. századtól ismert szőlőbirtokosok Mátraalján és Tokaj-Hegyalján. A 8 történelmi első osztályú dűlő gazdagságát ötvöző 85 ha-os birtok központja Bodrogkisfaludon, a Várhegy-dűlőben épült fel az 1867-ben megjelent Tokaj-Hegyalja Albumban is szerepelő uradalmi présház átalakításával, melyhez ma már egy organikus stílusban épült, modern, gravitációs rendszerű borászat is csatlakozik, tökéletesen tükrözve a hagyományok és a korszerű modernitás együttélését a világörökségi tájban.

https://patricius.hu/hu/

Tarcal – Basilicus szőlőbirtok
2019.02.27. | Bagyinszki Zoltán

Mádi szőlők
2019.01.21. | Bagyinszki Zoltán

Hétszőlő – Tokaj Szőlőbirtok 1571-től
2017.05.29. | Bagyinszki Zoltán

A Tokaj Hétszőlő birtok a Tokaj-Hegyaljai borvidék, a tokaji Kopasz hegy déli lankáin terül el: 45 hektárát két elsőosztályú dűlő, a Hétszőlő és a Nagyszőlő, valamint a másodosztályú Kis-Garai dűlő alkotja. A két elsőosztályú dűlő részét képezi annak a 350 hektárnyi területnek, amely a XVIII. századi besorolás szerint kivételes borokat ad. A birtok jelentőségét növeli, hogy az első aszúbor említése 1571-ben a Hétszőlő dűlővel kapcsolatban történt. Az elmúlt századok során olyan tulajdonosok birtokolták, mint a bibliát elsőként magyarra fordító Károli Gáspár, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, a Rákóczi család, és a császári udvar. A Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtok 1991. decemberében jött létre. A szőlő feldolgozása a dűlő területén található feldolgozóüzemben történik. Minden évben lehetőséget ad Aszú és Szamorodni bor mellett Furmint, Hárslevelű és Muskotály fajbor készítésére is. 1995 óta – elsőként a borvidéken – “késői szüretelésű” borokat is készítenek, elsősorban Hárslevelű és Furmint fajtából. Stílusteremtő borászat. Bár a tulajdonos francia, a teljes vezetés mind borászati, mind gazdasági szempontból magyar.

http://vinoport.hu/pinceszet/hetszolo-tokaj-szolobirtok/100

Balatonakali – présházak szőlővel
2016.10.04. | Bagyinszki Zoltán

Balatonakali település határában járva – Fenyehegyen és Les-hegyen – csodálatos XVIII.-XIX. században épült borospincéket találunk, melyek magukon viselik a Balaton-felvidék népi építészetének stílusjegyeit.
Szerencsére a pincék tulajdonosai többnyire eredeti szépségükben őrizték meg az épületeket az utókornak.

http://www.balatonakali.hu/Turizmus/Bor/Tortenelmi-Szolohegyek-Borut-Egyesulet-Balatonakali

Soproni borvidék, Fertő mente
2016.08.16. | Bagyinszki Zoltán

Borvidék az Alpokalján

Az ország legnyugatibb borvidéke, amely már a középkor óta híres volt borairól és jól szervezett borkereskedelméről.

A soproni borvidék az Alpokalján, a Soproni-hegységben és a Fertő-tó déli és nyugati szegélyén terül el. Egyenes folytatása a burgenlandi Lajta-hegységi, Ruszt-Fertő-vidéki bortermő területeknek. A szőlővidék két nagy tömbben helyezkedik el. Az egyik, – szőlőművelésre talán alkalmasabb terület – északon van, Fertőrákos, a Fertő-tó és Balf község között. Ez a táj a Fertő-tó felé lejt. A másik terület Soprontól keletre, Fertőszentmiklósig húzódik. A várostól délre, a Harka községbe vezető út mellett is találunk szőlőültetvényeket.

Itt még a csapból is vörösbor folyik

Sopron és környéke ma elsősorban vörösbor termeléséről híres (a terület öthatod részén vörösborszőlő terem), kisebb mértékű fehérbor termeléssel kombinálva.

Jelenleg a soproni borvidéken elsöprő dominanciával hódít a kékfrankos. Ezt csak nagy késéssel követi a zweigelt és a cabernet sauvignon. Az utóbbi év hatalmas sikere volt Franz Weninger soproni syrah bora, amely ezen a – melegkedvelő szőlőfajtához képest igen északi – területen is kitűnő minőséget mutatott. A fehérborok közül a hagyományos zöldveltelini mellett, a chardonnay, a traminit és a sauvignon blanc-ot említhetjük.

A szőlőültetvények fajtaösszetétele világosan mutatja azt a XX. század második felére kialakult állapotot, ami szerint a század elején, a filoxéravész után még kizárólag fehérbort termelő tájon a vörösbor jut uralomra. Vajon mi okozhatta a fajtaösszetétel gyors változását?

Sopron hagyományos szőlőfajtája a XX. század elején a zöld veltelini volt. Még korábban, a filoxéravész előtt, a XVIII. században a Soproni borvidéken a legjobb minőséget adó szőlőfajtának a furmint bizonyult, amelyből kedvező időjárás mellett, késői szüreteléssel aszúbort is termeltek. Ez volt az az árucikk, amelyre nagy volt a külföldi kereslet és az aszú kémiai tulajdonságai következtében nagy távolságra is szállítható volt. 1893-ban pl. 1000 hektoliter, 1894-ben 500 hektoliter, 1895-ben 200 hektoliter aszúbort termeltek a soproni borvidéken. A filoxéravész után eltűnt a soproni aszú és csak a Fertő-parti Ruszton élt tovább. 1919 után aztán Ruszt is eltűnt – legalábbis Magyarországról -, de a ma osztrák területen lévő városkában kiemelkedő évjáratokban ma is készítenek aszút.

Forrás:
Rohály Gábor, Mészáros Gabriella, Nagymarosy András
Terra Benedicta – Áldott föld, 2004

http://www.borterasz.hu/soproni_borvidek


borfokusz.hu
© Pauló Lajos 2013