Oldalsáv
»
O
l
d
a
l
s
á
v
«
Györköny – pincesor (Pincefalu)
2012.09.26. | Bagyinszki Zoltán

Györköny község Tolna megye Paksi kistérségében. A község Pakstól 19 kilométerre délre, Nagydorogtól 5 kilométerre nyugatra, Pusztahencsétől 5 kilométerre északra található.

A település ősidők óta lakott volt, első említését egy vatikáni adólistában találjuk a XIII. századból. Zivataros történelme során a falu többször elpusztult, elnéptelenedett. A török hódoltság után betelepítéssel pótolták a hiányzó munkaerőt. A német ajkú betelepülőknek saját házépítési lehetőséget, saját földhöz való jogot, és hét esztendeig adómentességet ígértek. Két hullámban érkeztek ide telepesek, először Sewinkelből, Burgenlandból 1718-ban, másodjára azonban 1722-től Darmstadtból és környékéről, Hessen tartományból.

Mivel a betelepülők szőlőtermesztő vidékekről érkeztek, a településen a szőlő- és borkultúra hatásukra jelentősen fejlődött. A falu lélekszáma is emelkedett, mintegy száz év alatt 246-ról (1722) 1591-re (1820). A gyarapodás később sem állt meg. A II. világháború elején Györkönynek mintegy 2500 lakosa volt. A háborút követő kitelepítések hatására, és a környező nagyobb települések elszívó hatása következtében alakult ki a mai lélekszám.

A lakosság főleg mezőgazdasági termeléssel foglalkozott, az ehhez szükséges szőlőkultúrát Burgenlandból és a Rajna vidékéről hozták magukkal az új telepesek. A környék homokos talaja alkalmas a szőlőtermesztésre, így jelentős szőlőterület alakult ki a község határában. A falu építésével párhuzamosan szaporodtak a présházak a lakóterület keleti oldalán található löszös talajú dombon, az úgynevezett „Pincehegyen”. Mivel a boltozat nélküli pincék építésére a környéken egyedül ez a terület volt alkalmas, valóságos pincefalu alakult ki ( a pincék kb. 70%-a ma is boltozat nélküli). A többnyire egységes stílusban épített, terület nélküli présházak, melyek helyenként szabályos utcákat alkotnak, egyedi hangulatot árasztanak. A présházakkal beépített terület nagysága kb. 113.000 négyzetméter. A présházak száma a XIX. század vége felé volt a legmagasabb, ekkor kb. 420 népi jellegű épület állt a területen.

Forrás: wikipédia 


Szólj hozzá

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

borfokusz.hu
© Pauló Lajos 2013