Fotók szöveg nélkül.

A szekszárdi borvidék Magyarország egyik történelmi borvidéke. Tolna megyében található, a Szekszárdi dombság legkeletibb területén, a dombság és a Sárköz találkozásánál fekszik. A szőlőtermesztésre alkalmas terület nagysága kb. 6 000 ha, amelyből jelenleg kb. 2 600 ha területen termesztenek szőlőt. Szekszárd mellett 14 település tartozik a borvidékhez. A szőlőtermesztés hagyományai egészen a római időkig nyúlnak vissza a területen. A bortermelést alapvetően a nemzetközi, illetve magyar fajtákból készített nagy testű, magas csersav- és alkoholtartalmú vörösborok jellemzik. A legismertebb borfajta a több bor házasításával készülő szekszárdi bikavér.

Forrás: wikipédia

A Csopak és Paloznak közötti, Balatonra néző völgyben művelték szőlőiket a Krisztus utáni I. – és IV. század közötti a fajszi (Balácapuszta) római villa obsitos légionáriusai, a XI. században Szent István királyunktól első ízben szőlő-birtokot kapott Veszprém-völgyi apácamonostor jobbágyai, a XIX. század közepén a borairól is méltán híres Ranolder János, veszprémi püspök.
Ezt a geológiailag rendkívül változatos, a nyári nappalokon forró, az éjszakákon a Bakony hűvös szeleitől felfrissülő csodaszép tájat az Isten is a szőlőnek teremtette.

Itt csak a legjobb bort szabad akarni, alázattal a régiek, a táj, a szőlő, a 200 éves pince, a többször megszakadt, de mindig feléledő tradíciók előtt, a világra kitekintve, a világ nagy borairól mértéket véve, olyan bort, amilyet csak itt lehet.

A Jásdi Pince tulajdonosai – a Jásdi házaspár -a borvidék legjobb területein gazdálkodnak, összesen, 15 hektár területen.

A borvidék zászlós borának alapanyaga Olaszrizling az ültetvények legnagyobb része, de kitűnő minőségben terem itt Chardonnay, Szürkebarát, Cserszegi Fűszeres is.

A pince maga a XVIII. század végén épült, 1849-től Ranolder János veszprémi püspök családi borgazdaságának központjaként szolgált, és itt alapozták meg a csopaki borok hírnevét. A püspök birtokain válogatták szét először az addig vegyes balatoni fehérszőlőket, a pincében a korabeli országos borászati felügyelő jegyzőkönyve szerint a kor legmagasabb színvonalán folyt a borászati munka. Az itteni borok Bécsben, Pozsonyban, Varsóban és Pesten is igen kedveltek voltak. A filoxéra itt is, mint Európában majd mindenhol, kipusztította a szőlőültetvényeket az 1890-es évektől. A század végétől a telepített új ültetvényeken a XX. sz. elejétől új tulajdonos, Hűvös Salamon borkereskedő gazdálkodott. Vincellérje a kor egyik legkitűnőbb szakembere – Bakonyi István – a vincellérházban élt 6 gyermekével. Itt született a 7. Károly, későbbi neves szőlőnemesítő, a nemzetközi hírű Cserszegi “Atyja”.

Az épület 1998-ban 50 év állami gazdátlanságot követően, csaknem romokban került a Jásdi család tulajdonába.

A klasszicista épületegyüttes és a 40 méter hosszú pince teljes és igényes felújításával egyidejűleg a legkorszerűbb szőlőfeldolgozó és borászati berendezések kerültek telepítésre.

A tapasztalatok azt igazolták, hogy a majd 200 éves épületegyüttes méteres falaival, termés-kőből rakott hűvös pincéjével ideális helye a XXI. század borászatának is. Már a működés első eredményei visszaigazolták a tulajdonosok elképzeléseit. A pincének a Balatoni Nemzeti Park a “2000. évben a Balaton-felvidék legszebb pincéje” címet adományozta 2000. szeptemberében.
21 – regionális borversenyen nevezett – borból 16 érdemelt aranyérmes minősítést. A VINAGORA Nemzetközi Borversenyen, amely egyike a világ 8 legnagyobb megmérettetésének, a Jásdi Pince a magyar családi pincészetek közül az egyik legeredményesebbként 1 arany és 1 ezüstérmet érdemelt ki boraival. (A nevezett Chardonnay barrique bora, a fajta teljes magyar mezőnyében a legmagasabb pontszámot érte el.) Aztán egyre szebb eredmények következtek. A BORBARÁT Magazin szavazásán 2005-ben már másodszor választották a Jásdi Pincét a legnépszerűbb 12 magyar borászat közé.

Borászatunk még sokáig fog kísérletezni.
Kísérletezünk majd mindennel. Régi és új szőlőfajtákkal, híres és kevésbé híres dűlőkkel, művelésmóddal és tőketerheléssel. A pincében sem áll meg az új, a jobb keresése. Préselünk egészben és lebogyózva, széndioxid alatt és hidegen.
Erjesztünk kis hordóban és hűtött acéltartályban, fajélesztővel és vadélesztőkkel.
Érlelünk finom seprőn és barrique hordóban. Mindezt persze nem ötletszerűen. Munkánkat francia borászati tanácsadó is segítette. Csopakon olyan nagy borokat kell felmutatnunk, amikre felfigyel a világ!

Forrás: jasdipince.hu

Tolcsva Magyarország északkeleti részén, Tokajhegyalja középső területén, a Bodrogba folyó Nagy-Tolcsva patak két oldalán fekszik, Szerencs és Sátoraljaújhely között, 25–25 km távolságra.

Öt hegyaljai szőlőtermelő településsel határos: északon és északnyugaton Erdőhorváti, keleten és délkeleten Sárazsadány, dél-délnyugaton Olaszliszka, nyugaton Erdőbénye, délen Vámosújfalu.

Forrás: wikipédia